2006. október 11., szerda

 

HÍREK

Kedves Barátaim!

Angolul tudók figyelmébe ajánlom örömmel és - mit tagadjam - némi, talán megbocsátható büszkeséggel is, a HERALD c. fólyóirat októberi számában megjelent teljesoldalas cikkemet:

  

Ugyancsak örömmel közlöm, hogy megjelent második új, saját leporellónk is:

Készülünk továbbá az október végi Európai Egyházi Konferenciára a hollandiai Dalfsenbe, melyről természetesen szintén tudósítunk majd.

Blogger :: 10:34

2006. augusztus 7., hétfő

 
 

 

 

„Valójában miben is hisz az egyház?"

 

     Egyrészről nagy a kísértés, hogy határozott választ adjunk, másrészt viszont a hitünk alázatra int, vagyis hogy megtartsuk az egyensúlyt hitünk alapvető tanításai és a között a felismerés között, hogy az emberi szavak sosem tudják teljességében kifejezni Isten céljainak az örökkévalóságra vonatkoztatott jellegét. Akár az egyik végletbe esünk (rideg dogmatizmus), akár a másikba (amit az érzéseink diktálnak), mindegyik problémákkal és buktatókkal teli.

     Most két olyan alapvető hivatkozási ponttal fogunk foglalkozni, amelyek iránytű gyanánt szolgálnak a fontos vallási kérdések megválaszolásában. Az egyház természetéből adódóan lehetnek olyanok, akik az elmondottak nagy részével, vagy éppenséggel egészével egyetértenek. És lehetnek olyanok is, akiknek kijelentéseink egyes részei nem fognak tetszeni, attól függően, hogy hitbéli utazásuk mely részén tartanak éppen. A Resztoránus Egyház olyan egyház, mely nem csak megvilágítja az utat, de lehetőséget, teret is ad az egyéni, hitbéli barangolások számára. Ez ellentétes a kereszténység egyéb kifejeződési formáival, melyek merev válaszaikkal egyeseket megnyugtatnak ugyan, másokat viszont egyáltalán nem elégítenek ki.

     Hitünk fontos szempontjainak világos kifejtése nagy fontossággal bír az egyház életében. A legszebb és legtágasabb épületet is szilárd alapokra kell helyezni, amelyek biztosítják annak stabilitását. Így van ez az egyházzal is. A későbbiekben foglalkozunk majd olyan, további hitbéli kijelentésekkel is, mint például Isten természete, az egyház célja, hogy csak néhányat említsünk.

     A mostani vagy a későbbiekben tett kijelentések nem szabad, hogy bárkiről ítéletet alkossanak, vagy kirekesszenek bárkit. Ha így tennénk, az Jézus akaratával lenne ellentétes, aki befogadta azokat is, akik kételkedtek, megkérdőjeleztek dolgokat, vagy különféle nézeteket vallottak még a legközelebbi tanítványai között is. A kijelentések tehát inkább ösztönözzék a közösséget abban, hogy minél mélyebben megértsék hitünket, hogy életünk még teljesebben összefonódjék az isteni akarattal.

     Az egyik elsődleges kihívás, amivel szembe kell néznünk, hogy amiről azt állítjuk, hogy hisszük, nem vág egybe mindennapi tetteinkkel és céljainkkal. Ha valóban hisszük, hogy Jézus Krisztus Isten megtestesítője volt, aki Istennek a teremtéssel kapcsolatos szándékát fejezte ki azzal, hogy a megbékélésre, megbocsátásra, nagylelkűségre, a szegényekkel való törődésre, az igazságosságra és a békességre helyezte a hangsúlyt, akkor saját életünknek is ezeket az értékeket kell hordoznia, akár korunk kulturális és politikai irányvonalával szemben is. Végső soron a kérdés mindannyiunk számára az, hogy igazán milyen értékeket fogadunk el, hogy irányítsák az életünket.

     Ugyanez az egyházra is igaz. Ha Jézus az, akinek tartjuk és ha hisszük, hogy szavain, cselekedetein és a Szentírás bizonyságán keresztül Isten világosan tudtunkra hozta az életvitelünkkel kapcsolatos szándékát, akkor egyházunk feladata az, hogy világosan közvetítse az Ő elvárásait. A lélek tisztulása, a megbékélés, a közösség építése és a békére való törekvés manapság nem éppen divatos politikai napirendi pontok; ezek krisztusi törekvések, melyek annak a legjobb értelemben vett megértésére épülnek, hogy ki és mi mellett foglaltunk állást.

• 1. A Resztoránus Egyház tagjaiként a világ összes keresztényével összeköt minket Jézusnak, az Élő Isten Fiának, a megváltás megvalósítójának, és az egyház fejének elismerése és megvallása.
• 2. Jézus Krisztus maga a húsban megtestesült Ige, emberi és isteni egyszerre. Benne magunkat látjuk és Istent is, akit ő gyengéden Abbá-nak (arámi szóval Apukának) nevezett, aki könyörületes, és aki az egész világot teremtette és azt „nagyon jó"-nak nyilvánította. A Szentlélekkel együtt egy Isten ők.
• 3. A testet öltés misztériuma által Jézus, aki Máriától született, eljött erre a világra hogy köztünk éljen, és feltárja előttünk Isten természetét és az Ő szándékát. A jeruzsálemi szentélyben prófétai módon elmarasztalta az igazságtalanságot és meghozta nekünk Isten evilági uralkodásának nagyszerű hírét, az elnyomottak felszabadítását hirdetve. Azt tanította követőinek, hogy szeressék az Istent, szeressék szomszédaikat és szeressék ellenségeiket is. Azzal, hogy bűnösökkel evett együtt, hogy gyógyította a tisztátalanokat, hogy megáldotta a gyerekeket, s a nőket ugyanúgy üdvözölte követői körében, mint a férfiakat, Jézus azt bizonyította, hogy Isten előtt minden ember egyenlő.
• 4. Jézust saját barátai árulták el, istenkáromlással és hitszegéssel vádolták, Pontius Pilátus pedig kereszthalálra ítélte, két közönséges bűnöző közé feszítve. Azzal, hogy megbocsátott a saját gyilkosainak és hogy magára vállalta a világ minden bűnét, fájdalmát és szenvedését, az egész emberiséget Istenben egyesítette.
• 5. A harmadik napon Isten feltámasztotta Jézust halottaiból, igazolván az ő életét és küldetését, legyőzve mindenfajta igazságtalanságot, még magát a halált is. Felszállt a mennybe, miután felruházta követőit azzal a hatalommal, hogy az ő nevében működjenek az idők végezetéig. Elküldte nekik a Szentlelket, hogy velük legyen a Feltámadás örömhíréről való tanúságtételük közben.
• 6. Krisztus a mi békességünk, aki ledönti a közöttünk lévő ellenségeskedés falait, amelyek elválasztanak minket egymástól. Megváltást ígér nekünk és azt, hogy rendbe hozza kapcsolatunkat Istennel, egymással, az egész teremtett világgal.
• 7. Mint Krisztus követői, mindannyian meghívást kaptunk arra, hogy életünket az övéhez igazítsuk azáltal, hogy egymással szerető közösségben élünk, Jézust lássuk azok arcába nézve is, akik legkevésbé tűnnek Isten gyermekének, és szolgáljuk azokat, akiket a világ már elfelejtett. Krisztus és az ő evangéliuma iránti hűségre köteleztük el magunkat és eszerint fogunk megítéltetni is.
• 8. Istennek Jézus Krisztus által tett ígéretei biztosak és megbízhatóak - az, hogy a Szentlélek révén elég kegyelmet kapunk ahhoz, hogy megtegyük a tőlünk kérteket: bátorságot az igazságért folytatott harcban, kiállást a békéért az erőszak közepette, a bűnök bocsánatát, gondoskodást az anyagias önzés helyett, a test és a lélek gyógyítását ha sérült, s örök életet a halál ellenében.

Kérdések elmélkedés és megvitatás céljaira

• 1. Mi az általános vélemény a fentiekről? Melyek azok a részek, amelyek különösen megérintenek bennünket?
• 2. Mi a szerepe a Jézus Krisztusról mondottaknak az egyén, az egyes gyülekezetek, és az egyház egészének a vonatkozásában?
• 3. Az első bekezdésben mit jelent az a mondat, hogy „a világ összes keresztényével összeköt minket Jézus Krisztus elismerése és megvallása"? Milyen közösséget érzünk más keresztényekkel, mind a Resztoránus Egyházon belül, mind más felekezetek tagjaival? Mit jelentenek az egyes kijelentések: „az Élő Isten Fia, a megváltás megvalósítója, az egyház feje" a személyes életünkben, valamint a gyülekezetnek az életében?
• 4. Olvassuk el János evangéliumának 1:1-14 versét. Hogyan lehet Jézus egyszerre „teljesen emberi és teljesen isteni" anélkül, hogy az egyik tulajdonság elnyomná a másikat? Hogyan értelmezzük Szentháromságot (Isten, Krisztus, és a Szentlélek)? Milyen mértékben fejezi ki ez a bibliai rész a Szentháromságról alkotott hitet?
• 5. Mit mond Jézus „Isten természetét és akaratát" illetően? Mik a leglényegesebbek a saját Isten-kép-megértésünk szempontjából?
• 6. Hogyan értelmezhetjük Jézus szerepét „az egész emberiségnek Istenben való egyesítése" szempontjából? Milyen példákat tudunk felhozni arra vonatkozóan, ahogyan mi és más embertársaik manapság Jézust elárulják? Miért oly fontos a megbocsátás a megbékélés eléréséhez?
• 7. Mi a szerepe annak az állításnak, miszerint „Isten feltámasztotta Jézust halottaiból", a hitünkben és a meggyőződéseinkben? Mennyiben volt Jézus feltámadása az Ő életének és küldetésének az igazolása? Milyen értelemben érezhetjük felhatalmazottnak magunkat arra, hogy Jézus nevében hirdessünk és tanítsunk? Hogyan segít ebben a Szentlélek?
• 8. Milyen értelemben mondható, hogy Krisztus „a mi békességünk"? Miként hoz békét Krisztus az életünkbe? Például mi az, ami gyógyításra szorul?
• 9. Hogy értsük azt, hogy az Egyház „Krisztus teste"? Olvassuk el Pál apostol nézeteit erről, a korintusiakhoz írt első levélben 12:12-27. Mit jelent az, hogy életünket Krisztushoz igazítsuk? Milyen dolgokról kell ehhez lemondanunk?
• 10. „Istennek a Jézus Krisztus által tett" mely ígéretei jelentenek a legtöbbet? Milyen értelemben hasznosak egyrészt számunkra, mint egyének számára, másrészt a közösségben élő ember számára Isten ígéretei?
• 11. Mit jelent számunkra „Isten királysága eljövetelének a reményében élni és szolgálni"? Hogyan fejezzük ki a „Feltámadt Krisztusba vetett reménységet"? Hogyan tudnánk életünkben jobban kimutatni „Isten áldását, magasztalását és dicsőítését"?
• 12. Mennyiben segített nekünk a Jézus életéről és szolgálatáról való elmélkedés abban, hogy mint a Resztoránus Egyház tagja, az eddiginél hatékonyabb „tanítványságra" készüljünk fel? Hogyan tudjuk hasznosítani a fentieket abban, hogy Jézus Krisztusról mások előtt is tanúskodjunk?

 

Blogger :: 10:44

2006. május 6., szombat

 

Kedves Barátaim!

Nagy örömömre szolgál, hogy hírt adhatok arról, hogy az elmúlt hosszú hétvégén április-május fordulóján sikeresen megvalósult Tatán az első Resztoránus Tavaszi Tábor! Holland vendégünk mellett táborunkat kedves érdeklődők is megtisztelték jelenlétükkel.

Sikerült barátságban és "jézusközelben" eltölteni néhány napot, sőt még a szórakozásra is bőven maradt időnk. Az utolsó nap kivételével az időjárás is kegyes volt hozzánk ebben a szép, napsütötte városban.

 

 

Ízelítőül az alábbiakban olvashatjátok a vasárnap esti istentiszteleten elmondott beszéd tömörített változatát:

A jó halász sorsa

 

Lk 5:1-11

Amikor egyszer a sokaság hozzá tódult, és hallgatta az Isten igéjét, Jézus a Genezáret-tó partján állt.

Meglátott két hajót, amely a part mentén vesztegelt; a halászok éppen kiszálltak belőlük, és hálóikat mosták.

Ekkor beszállt az egyik hajóba, amelyik Simoné volt, akit Péternek hívtak és megkérte, hogy vigye őt egy kissé beljebb a parttól, azután leült, és a hajóból tanította a sokaságot.

Miután abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!”

Simon így felelt: „Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat.”

S amikor ezt megtették, olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik; ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek.

Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!”

A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt és azokat, akik vele voltak és segítettek; de ugyanígy Jakabot és Jánost, a Zebedeus fiait is, akik társai voltak Simonnak. Jézus akkor így szólt Simonhoz: „Ne félj, ezen túl emberhalász leszel!”

Erre kivonták a hajókat a partra, és mindent otthagyva követték őt.

 

Kedves Barátaim, mi sem születünk tanítványnak. Sőt nem is tudunk sokáig semmit sem arról, hogy mindez mit jelent. Belenövünk abba, hogy tudunk Istenről, mert környezetünkben hallunk róla, hogy létezik. Legtöbbünk szüleinktől vagy rokonainktól. Esetleg papoktól vagy hitoktatóktól. De vajon elég ez? Elég, ha elhisszük Isten létezését nekik? Ettől már hívők lennénk? Hol van az a pont amikor, személyes tapasztalatot szerzünk a hitről? Amikor már nem valami környezeti elvárásnak teszünk eleget. Hogy mások is hisznek, akiket szeretünk vagy tisztelünk, hát miért ne hinnénk mi is. Pláne, ha a furcsálkodó tekintetekre számíthatunk, amikkel találkoznánk, ha megvallanánk kételyeinket.

 

De ki a halász, hol a háló, s kik a halacskák?

 

Jézustól hallottuk a fiú történetét, aki azt kérte apjától, hogy ossza meg a vagyont, adja ki a részét, hadd menjen vele és éljen, ahogy neki tetszik. Így is történt, hamarosan elverte a teljes örökségét, s a végén egyedül maradt és éhezett. De nyomorúságában világosan látta, hogy mit tett, hogy a felelősség az övé, s nem is számított másra, ha hazatér, minthogy apjának rabszolgáival közös sors lehet csak osztályrésze. Bár minden oka meglett volna rá, hogy ne tegye, de az apa mégis keblére ölelte a fiút és minden jóval látta el. Megtapasztalhatjuk mi is, hogy mit jelent ez. Ez a feltétel nélküli szeretet jelképe, amit Istentől kapunk, kaptunk Jézuson keresztül. A tanítvánnyá válás azt is jelenti, hogy elfogadjuk Isten hihetetlen mértékű szeretetét irántunk és megtanuljuk, hogyan élhetünk mint Isten feltétel nélkül szeretett gyermekei.

 

Jézus követése a belső út kiteljesedése. Jézus munkáját azzal kezdte, hogy megkeresztelkedett. Nem csecsemőként, hanem saját elhatározásából és tettének teljes tudatában. A vadonban, a pusztaságban ő is átélte a megkísértést, hogy ne tegye ezt. De éppenséggel csak ezután volt képes arra, hogy teljes szívvel hirdesse és tanítsa, hogy Isten mindenható és a kezdetek kezdete. Ezután hívta el néhány első tanítványát, mint ahogy az előzőekben Lukács evangéliumából olvastuk. Követték őt férfiak és nők is, mint például Márta és annak testvére Mária. Látták és hallották őt és választ kaptak kérdéseikre Galileában, Szamáriában és Jeruzsálemben. Megtanulták, hogy a tanítványság valójában szolgálat, mint ahogy Jézus is szolgált, nem uralkodott. Ám sajnos még ma sem, a mi korunkban sem értik sokan, hogy a lelkek szolgálatával szemben a hatalom, különösen a vallás gyakorlásából származó hatalom egy teljesen ellentétes dolog.

 

A Hegyi Beszédet sokan ismeritek közülünk barátaim. Máté evangéliumában a beszéd végén olvashatjuk a két választás lehetőségét, a széles, vagy keskeny ösvényre vonatkozót, s azt, hogy életünket homokra vagy sziklára építhetjük. A tanítványok, akik Jézus tanításaira építik életüket, a keskeny ösvényt választották és házépítésre nem a homokot, hanem a sziklát vették alapul. Az élet viharainak másképpen csak kevéssé tudnánk ellenállni.

 

Ma mégis sokkal könnyebb tanítványnak lenni, na nem azért mert sokkal kevesebb lenne a veszély amivel szembe kell néznünk. De mindenképpen könnyebb, mert sokkal többen vagyunk, mint Krisztus idejében, vagy az őskereszténységben. Jézus kemény munkát bízott tanítványaira mikor kiküldte őket a viharba és az emberi vadonba.

 

Miért beszélünk mindig többesszámban, tanítványokról, s miért nem csak egymagában tanítványnak lenni maga a cél. Mert a kereszténység lényege, hogy nem lehetsz magányos. Remete, vagy a világtól elvonult elmélkedő. Be kell lépned és részévé kell válnod egy közösségnek. Az első lépés amit Jézus tett, egy közösség szervezése volt maga köré, olyan tanítványoké akik egymástól is képesek tanulni és egymást is képesek szolgálni. Feltámadása után Jézus meghagyta tanítványainak, hogy közösen várják Jeruzsálemben Isten egy teljesebb, erőteljesebb jelenlétét közöttük, ami hamarosan bekövetkezik. A Szent Léleknek nevezte ezt az erőt. Együtt volt hát a közösség, amikor a Szent Lélek nagy erővel megérkezett. Ez az erő a szeretet ereje volt és nagyobb erővel jelentkezett mint valaha. Ez az erő tette lehetővé, hogy ezek az első tanítványok bátran vállalják tanúságukat és önzetlenül osszák meg egymással mindazt amijük volt. Ez az erő megváltoztatta és új alapokra helyezte magát a szeretet fogalmát és addigi gyakorlását akár a házastárssal, akár a gyermekekkel szemben is. Sőt a szeretetet elválaszthatatlanná tette olyan területektől is mint az igazságosság és könyörület gyakorlása másokkal, különösen a szegényekkel és a kortársak nagy meglepetésére olyan helyeken is létjogosultságot kapott a szeretet mint az ellenségekkel való bánásmód.

Egyedüllétben nem lehetünk keresztények. Együtt, a közösségben vagyunk az egyház, Krisztus teste, ahogy tegnapi megnyitómban is mondtam.

 

Isten hozzánk intézett belső üzeneteinek megvalósításával a földön, Isten világának az itt és most, már ebben az életben való létrejöttét segítjük elő tevékeny módon. Ezt Sionnak hívjuk. Sion biztonságos világot jelent a jegesmedvéknek, a vad orchideáknak, minden gyermeknek, felnőttnek bármelyik emberi vagy állati törzsből, földrészből, nemzetből, vagy vallási felekezetből. Ezt jelenti a mi missziós küldetés jelmondatunk, mikor azt mondjuk, hogy támogatjuk az öröm, a reménység, a szeretet és béke közösségeit. Sion a tanítványok válasza Isten szeretetére, amit elsősorban Jézusban tapasztaltunk meg. Ez a válasz magában foglalja a jézusmintájú életre való elkötelezett törekvéseinket is. Mit tenne Jézus a helyünkben? – tesszük föl gyakran a kérdést, ha dilemmáinkkal találkozunk. Ezek a válaszaink az isteni kegyelemre eredményezhetik azt, hogy olyan közösséggé válunk, amely egy szívvel, egy akarattal törekszik az emberileg lehetséges, Istenhez és Jézushoz mért lehető legközelebbi állapot elérésére. Sion egy nagy álom egy jobb világról az emberek szűkebb és tágabb családját egyaránt befolyásoló módon, úgy, hogy az Isten által teremtett csodálatos természettel is háborítatlan harmóniában maradhatunk.

 

Sion a tanítványok olyan közössége, ahol minden személy egyformán értékes és minden teremtmény szentsége háborítatlan. Sionban való hit adja erőnket, hogy a világ oly sok részén próbáljuk ezt megértetni embertársainkkal. Hogy reményből és szeretetből font halászhálóinkat ne kelljen üresen felhúznunk az értetlenség, felületesség és nemtörődömség tengeréből. „Evezz a mélyre” – mielőtt kiveted a hálódat, mondta Jézus Simon Péternek.

 

Tanítványként újabb és újabb tanítványokat hívunk a Mesterhez. Mindenki érjen el valakit. Angolul ez mégjobban hangzik: Each one, reach one. Ezt azt jelenti, hogy mindenki legalább egyetlen halacskát fogjon. Hogy utána visszadobhassa egy már tisztább és oxigéndúsabb vízbe.

 

Senkit sem akarunk persze semmilyen erőltetett módon sem rávenni a tanítványi tudásra. A hálónak nagyok a szemei, nem kell senkinek sem akarata ellenére fennmaradnia rajta. A legfontosabbnak éppen azt tartjuk, hogy Isten hívását mindenki személyesen hallja meg, belső és felejthetetlen élményként. Természetesen a régebbi tanítványok dolga az is, hogy tudásuk legjava szerint válaszoljanak az új tanítványok minden feltett kérdésére. Egy valóban szerető, egymást is segítő közösség, az egyik legnagyobb áldás ami Istentől érhet bennünket.

 

Azonban minden a mi saját elhívásunk meghallásával és megértésével kezdődik. Hogy halljuk-e a belső hívó szót?

 

Egyházunk története is egyetlen ember elhívásával kezdődött. Az ő idejében a mienkénél sokkal nagyobb bátorság és hitbizonyosság kellett ahhoz, hogy engedjen a hívó szónak, hogy megkezdje a restaurációs folyamatot, hogy helyreállítsa az eredeti, őskeresztény krisztusi elveket és identitást, s megtisztítsa a keresztény ideológiát hatalmi célokra és meggazdagodásra felhasználó, egymással vetélkedő és egymást kiszorítani igyekvő vallási irányzatoktól.

 

Hogy megérthessük, hogy a jézusi tanítványság és Jézus követése a mi saját és személyesen megélt, belülről fakadó hitvallásunk. Nem valaki más felfogásának, útmutatásának követése. Nem papok parancsainak végrehajtása. A mi papi szolgálattevőink, csak segítők, nem irányítók spirituális utunkon. Mindenkinek belülről kell megteremtenie saját belső meggyőződését, s lelki ajándékait hozzátenni a resztoráció közös kincseihez. Ezért nem tekintjük, s nem is fogjuk sohasem lezártnak tekinteni a folyamatot. Hisz meggyőződésünk, hogy a Biblia utolsó lapja után Isten nem fogadott némaságot. A kinyilatkoztatások nem szűntek meg. Isten ma is szól az általa oly hőn és feltétel nélkül szeretett emberiséghez.

 

A mi dolgunk csak az, hogy hallásunkat egyre fejlesztve, egyre jobban halljuk s értsük szavát. Mint tanítványait, Jézus elsősorban ma is erre tanít minket.

Blogger :: 20:30

2006. február 28., kedd

 

Istentiszteleti összefoglalók:

2006. április 23.  17:00

Béke legyen veled.....

 

Jn 20:19-31

 

A hitetlenség általános volt, s nemcsak Tamásé, hisz a többi tanítvány sem várta a feltámadást, pedig Jézus ismételten elmondta nekik, hogy fel fog támadni a harmadik napon. Persze hallották, de azt hitték, hogy ezek a szavai is csak példázatok, valamiféle titokzatos jelentéssel. Amikor az asszonyok a sírhoz mentek, nem azért mentek, hogy megnézzék ott van-e, hanem azért hogy a testet felkészítsék a végleges eltemetésre.

 

Mária Magdolna látta elsőnek, hogy üres a sír, majd látta Péter és János is.

 

Mária Magdolna látta elsőnek, személyesen is őt: (Jn 20:11-18)

 

Jézust látta a másik asszony is, Kleopás és csoportja is, Péter is, de az apostolok mégsem hitték el. Nem hittek az emmausi tanítványoknak sem. (Mk 16:13)

Később meg azt hitték, szellem, amíg enni nem kért: (Lk 24:41-43)

 

De mit mond Jézus mégis itt a legnagyobb hangsúllyal?  Békesség nektek! Kétszer is mondja, nyomatékkal. Vajon, hogy jön ez ide, a feltámadáshoz?

 

A megbocsátás az alapja a békességnek. Aki békétlen azzal szemben „bűnt” vagyis helytelen cselekedetet követtek el. Ha nem megtorol, hanem tolerál, megbocsát, mint Isten a feltámadott Jézuson keresztül a világnak, akkor békességet teremt. Ez Jézus békéje.

 

Békesség nektek! Béke veletek! S minden ígéret valóra válik.

 

1Jn 1:1-2:2

 

A keresztény ember elhívást kapott az isteni életre Jézus közvetítésével. Isten bennünk él, mint a keresztény élet forrása. Mivel Isten fény, igazságosság és szeretet, nekünk is, akikben ő él, a fény, az igazságosság és a szeretet életét kell élnünk, elsősorban megtartva a testvéri szeretet és béke parancsát.

 

2006. március 19.  17:00

Meríts erőt a keresztből.....

 

Jn 2:13-22

1Kor 1:18-25

 

Tisztítsuk meg templomunkat, (saját testünket) a világi gondoktól, ha Jézusra gondulunk. A kettő nehezen fér össze.

Honnan volt Jézusnak felhatalmazása arra, hogy kikergesse a zsinagógából az állatkereskedőket és pénzváltókat? A világi élet erőteljes képviselőit. Milyen jogon intézkedett?

Jézus azt válaszolja, hogy hatalmának bizonyítéka, saját feltámadása lesz, miután testének templomát lerombolták ütlegelésekkel és keresztrefeszítéssel.

 

Korintusz lakosságára Athén közelsége igen nagy hatással volt. Megközelíthető Isten athéni módon? Hol az erő a kereszténységben? Szemben az athéni bölcselettel? A kereszt Isten ereje. Mi az értelme? Igaz, hogy az emberi bölcsességgel nem érthető meg a keresztáldozat? Igaz, de nemcsak bölcsesség van teremtve belénk, hanem szeretet is. És ettől új ez az új vallás a zsidóknak, görögöknek, pogányoknak. Isten úgy szerette a világot, hogy áldozott érte. Ez bölcs dolog? Igen Isteni bölcsesség, s a keresztény ember képes lehet rá, hogy megértse.

 

 

Teríts új asztalt, tölts új bort.....

 

Mk 2:13-22

 

Jézusra számíthatnak az elesettek a számkivetettek, egy társadalom csaknem kiközösítettjei, sőt azok is akik kollaborálnak egy elnyomó hatalommal. Ez is Jézus békéjéhez tartozik.   Ilyenek a vámosok, az útvámszedők, akiket mindenki utált, de nem azért mert vámot szedtek, hanem azért mert a rómaiaknak szedték.

Jézus itt vét Júda rituális törvénye ellen: „Ne egyél tisztátalanokkal együtt”

 

Mi a böjt? Mi a böjtölés értelme? Az elmélkedés fokozása. Az elme működésének serkentése. Hisz jóllakottan egész más életfunkcióink kerülnek elő. Elálmosodunk, vagy csak egyszerűen kellemesen érezzük magunkat, s ilyenkor az elme is pihen. A ragadozónak is üres hassal születnek a legkörmönfontabb vadásztervei. Ám a fontos, hogy Jézus nem tulajdonít akkora jelentőséget a böjtnek mint a farizeusok. (A farizeusok ugyanis hetente kétszer böjtöltek) A böjt szükséges olykor, de nem mint állandó része a vallásos viselkedés vagy hit kimutatásának.

 

Ha Jézus velünk, ő irányít, ő gondolkodik helyettünk. Ám ha híjával vagyunk jelenlétének, nincs velünk a vőlegény. Ha böjtölünk élesebb lesz belső fülünk, hogy meghalljuk őt. De a kegyelem állapotában nincs szükségünk böjtre.

 

A régi felfogás nem keverhető az újjal. Hisz akkor egyik verzió sem működik jól. Új koncepció új befogadást igényel. A tavalyi kecskebőr tömlő kiszárad. Vagyis Jézus, az „új bor” nem való régi tömlőbe, az ő viselkedését nem lehet megítélni a régi zsinagógai szabályok és a zsidó társadalmi hagyomány alapján.

 

Új bor, új asztalon, új tömlőben. Mást iszunk, más törvények szerint és másokkal együtt mint azelőtt.

 

Blogger :: 10:19

2006. január 26., csütörtök

 

HIRDETMÉNY:

RESZTORÁNUS TAVASZI TÁBOR TATA, 2006. április 29 – május 1.
Kontakt: mcsorba@communityofchrist.hu                                    Info:  http://resztoraneum.freeblog.hu/ Web: http://www.communityofchrist.hu/
Budapest, 2006. január 26.     Kedves Barátunk !   Itt az ideje, hogy meghozz egy fontos döntést….   Ugye megtisztelsz bennünket a számunkra oly fontos jelenléteddel Tatán?   Igen, miután ez az első kisérletünk, hogyan kell egy igazi Resztoránus Tábor – érzést megteremteni, támogató jelenléted tényleg nagyon fontos lesz számunkra.   Igen, nem biztos, hogy mindenkivel tudsz majd magyarul beszélni, de érezni fogod külföldi testvéreink szeretetét és lelkének kisugárzását, s így közösen teremthetjük majd meg Jézus Krisztus világméretű és szerető tanítványi közösségének egy kicsiny részét, Tatán is.   Kérlek tehát, hogy vess egy pillantást  info-blogunkra, a nemrég frissített programra.   És természetesen az árakra is…. Azt remélem, hogy értékarányosak lesznek a Te számodra is…   S végül, kérlek feltétlenül értesíts engem e-mailben, jössz-e közénk, s ha igen, hány személyre kérsz elhelyezést és ellátást stb, de nem később mint FEBRUÁR 10.   Köszönöm szépen.   Testvéred Krisztusban: Miklós	Budapest, January 26, 2006     Dear Friends,   It’s time to refresh your mind to make an important decision now…   Do you intend honour us with your personal presence of great value,  in Tata, Hungary?   Yes, because this is our first tryout, how to create a Community of Christ „retreat feeling”, your supporting stay would be really very precious for us.   Yes, most of speeches and most of talkings will be on an ununderstable language for you, but on the interference between your and our vibration will be a token of strengthening the sense of creating a small living part of a worldwide loving community of disciples of our Lord Teacher, Jesus the Christ.   So, please look at our info-weblog the reloaded and more detailed program.   And, of course the price again… I hope, it’s in good relation to the worth of staying…     Finally, please inform me on my e-mail about your coming, number of persons, your special or extra needs, etc. not later than FEBRUARY 10.   Thank you so much.   Your brother in Christ   Miklos

Blogger :: 19:58

2006. január 25., szerda

 

BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT !

Eléggé lemaradtam a jókivánsággal, ugye? Nos bocs mindenkinek mert tényleg jó sűrű volt az évforduló és nem sok időm volt netezni, pláne blogozni...  (Persze más is ezt mondaná...)

A Karácsony kellemes volt, ahogy sokan kívánták nekem és ahogy én kívántam másoknak is:

 

S most egy kemény kontraszt. Ugye tudjátok, hogy Karácsonykor volt a Cunami egyéves évfordulója?  Megemlékeztünk róla. Talán jót tesz.

Mostanában jutott el hozzám az eddig látott legkeményebb kép.

Igen, jól látjátok, azok ott emberek a tengerparti hordalék között,  egy kép, miután levonult az ár.

 

 

Az Özönvíz után valami jobb következett a biblikus korban. Talán most is így lesz.

================

 

Januári istentiszteletünk témája volt:

HIGGY ÉS KÖVESS.....

Mt 4:18-25

 

Miért követték Péter és András, majd Jakab és János azonnal Jézust? Miért volt erre szükségük? Miért nem küldték el? Ki akarna emberhalász lenni és főként mit jelent az?

Az érthető, hogy nagy sokaság követte Tízvárosból és a Jordánon túlról, mert gyógyított, csodát tett.

 

De a tanítványok?  Mi a tanítványság lényege?  A mi egyházunk miért hangsúlyozza ezt különösképpen?   Elhívás, elhivatottság, s a belső hang amit követünk. Mi akik azelőtt esetleg nem is ismertük, - valójában – Krisztust. Krisztus egymagában képviseli az egyházat, amiért mindent, előző szakmát, tulajdont ott lehetett hagyni.

 

Jézus egyháza nem más mint Jézus követése és más emberek segítése is ezen az úton. (Emberhalászat)

 

2Nefi 31:10-16

 

Jézus követése az Atya elvárásainak teljesítését is jelenti. Nem áll külön attól, nem választható el attól és nem helyette tesszük.  A kereszteléssel kapjuk meg azt a lelket ami Jézust is élteti. Ennélkül tanítványság sincs. Az angyalok nyelve Jézus igéje. Nefi azt mondja tehát végsősoron, hogy az üdvözülés egyenlő Jézus követésével.

 

Ef 5:1-2

 

A követők szeretett gyermekei az Úrnak. Azzá lesznek. Egy új személyiségük keletkezik. Jézusnak tehát nemcsak tanítványai hanem testvérei is lesznek egyben.

Jézus mint kedves illat, mit jelent vajon? A jó tűzi áldozatnak ami célt ér az Úrhoz, mindig jó volt az illata is. A büdös füst, sikertelenséget, az áldozat visszautasítását jelentette.

 

Blogger :: 18:48

2005. december 1., csütörtök

 

Kedves Barátaim!

Az elmúlt hónapban Hollandiában jártam egyházunk európai találkozóján, úgyhogy kevés időm volt blogozni. Kárpótlásul lássatok néhány képet Dalfsen-ből és Zwaagwesteinde vidékéről.

 

Ilyen kedves házacskákban laktunk, melyek az egykori friz parasztházakat próbálták megjelenésükkel felidézni

 

 

Hollandiában gyakori, hogy a családok elhagyott gyerekeket nevelnek, mindenféle nációból, vegyesen. Ugyan nem örökbefogadással, de gyakorlatilag családtagként, egészen a felnőttkorig. Ime két aranyosság:

 

 

Szép kis erdő is volt a közelben. Egyszercsak felpillantottam az egyik fára, s egy jól megtermett macskabagoly nézett le rám, fényes nappal...

Valószínű ezek szerint, hogy Németalföldön jól állnak az embervédelmen túl a természetvédelemmel is.

 

 

==================

 

Itthoni novemberi istentiszteletünk témája a békeszerzés és a helyes döntés volt:

Jövője csak a békességnek van.....

Hogyan függ a békesség a mi helyes döntéseinktől?

 

Zsolt 37:37

Zsolt 34:14

Róm 12:16-18

Nem könnyű kérdések. Hogyan hozhatjuk meg a helyes döntéseket a legkönnyebben, azokat, amelyek nélkül nincs béketeremtés. Jó döntés = Béke.

Hogyan teremtett Jézus békét az apostolok között? Erről sajnos nem olvashatunk a Bibliában. Talán elvesztek ezek a részek. Pedig biztos szükség volt ezen a téren is Jézus bölcsességére.

Öt tesztet találtam döntéseink előkészitésére:

1. HARMÓNIA.  Megvan-e az összhang azzal, amiről úgy tartjuk, hogy Isten változhatatlan szava Jézuson keresztül? Vagy alkalmazkodunk a változó világhoz? Angolul ez még nyomatékosabb: "The Word or The World?"

2. INTEGRITÁS. Olyan a döntésünk amit el kell mások előtt titkolnunk? Az integritás egységet jelent a magánélet és a mások által ismert életünk között. Ez az egyik legnehezebb terep, de eredményes megvalósítása hatalmas biztonságot ad. Ha ezen a téren kétségeink keletkeznek, inkább halasszuk el a döntést, vagy ne hozzuk meg egyáltalán.

3. FEJLŐDÉS. Jobb vagy rosszabb emberré tesz minket a döntésünk? A legtöbb választásunk az életben nem a rossz és a jó közötti választást jelenti. Hanem a jó és a legjobb közöttit. Miért ne válasszuk mindig a lehető legjobbat, akkor is, ha több áldozattal jár.

4. FÜGGETLENSÉG. "Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." (1Kor6:12/2) Ígyhát döntéseink következtében se alakuljon ki semmilyen függőség sem bennünk.

5. HATÁSVIZSGÁLAT. Nem sért-e döntésünk valaki mást? Ha elbukunk, másokat is magunkkal ránthatunk. Talán ez a legeslegnehezebb, hogy elkerüljük a félreértéseket, ha mások nem értik meg döntéseinket.

A megoldást mindenkinek saját magának kell önnön testére szabnia. Kis döntéseink hozzák létre lépésről-lépésre személyi karakterünket. Ám nagy döntéseink azok, melyekből más is megismerhet minket.

 

=============================

 

És végül egy szép úrvacsorai asztal Zwaagwesteinde-ből....

 

Blogger :: 22:03

2005. október 21., péntek

 

Barátim!

Örömmel közölhetem, hogy elkészültem egyházunk legújabb szóróanyagának,

"A MI KERESZTÉNY HITÜNK" c. ismertetés

fordításával. Rövidesen kis A4-es leporello formában is megjelentetjük, de ti már olvashatjátok most itt, frissen, még a nyomdába adás előtt.

Egyszerűbb, rövidebb és modernebb lett az első, magyar nyelven is megjelent elődjénél, a "Kik Azok A Resztoránusok?"-nál, de természetesen kevesebb adatot is tartalmaz, így továbbra is használhatjuk a régi füzetecskét is alaposabb tájékoztatás céljára.

Ime:

A MI KERESZTÉNY HITÜNK

 

 

 

Egyházunk nemzetközi keresztény egyház, több mint 250.000 taggal, több mint 50 országban. A világegyház központja a béke elősegítésére szentelt Templommal, Independence városban, Missouri Államban található. Az alapításra 1830-ban New York Államban került sor.

 

                                                                                                           

 

 

KÜLDETÉSÜNK

Jézus Krisztust hirdetjük és támogatjuk a közösségek örömét és reménységét, a szeretetet és a békét.

 

AMIT KÍNÁLUNK

Egy olyan közösséget, ahol Jézus tanításai vannak az istentiszteletek, a barátság, a tanulás és az egymásról való gondoskodás fókuszában.

Lehetőséget kínálunk valódi spirituális fejlődésre és élő kapcsolatra a Szent Lélekkel. Helyi gyülekezeteket, ahol az őszinte barátságot és az egyéniséget messzemenően értékelik és ahol a tagok biztonságra, gondoskodásra és támogatásra találnak. Egy hithű közösséget, mely bátorítja  embertársaink szolgálatát, beleértve az ifjúságot és a gyermekeket is. Egy globális közösséget, mely világszerte missziója középpontjába a kultúrák és az emberi lét gazdag sokféleségének magasra értékelését és fenntartását helyezi.

Lehetőségeket kínálunk Jézus Krisztus jelentőségteljes szolgálatára mások segítése és az egymás közötti béke tevékeny elősegítése útján.

 

A MI KERESZTÉNY HITÜNK

Annak tudatában, hogy az igazságok megfogalmazása mindig függ az emberi természettől és tapasztalattól, nincs hivatalos hitvallása egyházunknak, amit minden tagunknak el kellene fogadnia. Ugyanakkor az éveken át nyilvánosságra hozott állásfoglalások kialakítottak néhány, a következőkben ismertetésre kerülő, általánosan elfogadott hitelvet. Mindenkit bátorítunk, hogy tanulmányozza a szentírásokat, vegyen részt az egyház életében és missziójában, kísérje figyelemmel saját fejlődését Jézus Krisztus evangéliumának megértésében és az arra adott személyes válaszaiban.

 

 

ISTEN

Az egyetlen örökkévaló, élő Isten, egy Isten három személyben. Az Úr, akivel találkozunk Izrael tanúságtételében, ugyanaz az Isten, aki Jézus Krisztusban személyesül meg és ugyanaz, akit Szent Lélekként ismerünk és tapasztalunk. Isten az Örök Teremtő, forrása a szeretetnek, életnek és igazságnak. Isten tevékenyen szeret mindnyájunkat. Minden, ami létezik, Istentől függ. Istentiszteletünkre ő méltó egyedül.

 

JÉZUS KRISZTUS

Jézus „a velünk lévő Isten“, Isten Fia, Isten élő megtestesülése. Jézus Krisztus élt, keresztre feszítették, meghalt és feltámadt. Isten természete, szeretete és szándékai a legtisztábban Jézusban, a mi Üdvözítőnkben tapasztalhatók meg.

 

SZENT LÉLEK

A Lélek Isten folyamatos jelenléte a világban. Elménkben és szívünkben munkálkodik, forrása intelligenciánknak és szeretetre való képességünknek, vezet, inspirál, erőt ad és képes megújítani minket.

 

ÜDVÖZÍTÉS

Isten szeret minket, akkor is, ha az emberi természet gyakran méltánytalan erre. Jézus Krisztus szolgálata és a Szent Lélek jelenléte által azonban mindnyájan képesek vagyunk arra, hogy Isten útjára térve elnyerjük az üdvözülés ajándékait és az örök életet. Akik elfogadják az evangéliumot, elfogadják Jézus Krisztust keresztségükkel, s elkötelezett módon válnak az ő tanítványaivá. Akik példáját és tanítását követik, s meg is tapasztalják hitüket őbenne, új emberekké válnak és a megváltás részesei lesznek.

 

AZ EGYHÁZ

Krisztus tanítványának lenni elkötelezett hívők közösségében a legkönnyebb. Az egyház, mint Krisztus testének része, Krisztus küldetését testesíti meg folyamatosan világunkban. Az egyház az a közösség mely folyamatosan keresi az utakat, hogyan irányítsa a figyelmet Isten szeretetére mind missziójában, istentiszteleteiben, szentségeiben vagy tanúságtételében.

KINYILATKOZTATÁS

A folyamatot, melynek során Isten közli velünk akaratát és szeretetét, kinyilatkoztatásnak nevezzük. Isten folyamatosan kinyilatkoztat ma is, ugyanúgy, mint tette ezt a múltban. Megnyilatkozik felénk mind a szentírásokban, a hithű közösségekben, imáinkban, s ugyanúgy a természetben, mint az emberiség történelmében.

 

SZENTÍRÁS

A szentírások isteni útmutatás és Isten által inspirált életszemlélet lehetőségét nyújtják, ha felelős módon és helyesen értelmezzük tartalmukat. Más keresztény felekezetekhez hasonlóan a Bibliát fogadjuk el egyházunk szentírásaként. Hagyományaink szerint ugyanakkor Isten szeretetét és Jézus szolgálatát további tanúságokkal alátámasztó, kiegészítő szent iratoknak tekintjük a Mormon Könyvét és a Tanok és Szövetségek c. gyűjteményt is.

 

SZENTSÉGEK

A szentségek Krisztus folyamatos jelenlétét fejezik ki az egyházban. Segítenek megalapozni és folyamatosan megújítani Istennel való kapcsolatunkat. Rajtuk keresztül hozzuk létre, vagy erősítjük meg újra és újra szövetségünket Istennel, feleletül Isten irántunk tanúsított jóindulatára. Az egyház szentségei a keresztelés, a konfirmáció, az úrvacsora, az esküvő, a kisgyermek megáldása, a beteg megáldása, a papsági elhívások és az evangélista áldása.

 

AZ EMBERI ÉRTÉK

Isten mindenkit egyformán és feltételek nélkül szeret. Mindenki egyformán értékes és méltányolandó az alapvető emberi jogok által, mint Isten teremtménye. Másokat elfogadni és szeretni alapvető feltétel Krisztus evangéliumához való hűségünkben.

 

MINDENKI ELHÍVOTT

Minden nő, férfi, fiatal és gyerek bővében van azoknak a tulajdonságoknak, amelyekkel az életet gazdagíthatják, s részt vállalhatnak Krisztus küldetésében. Akik azt kívánják, különleges felelősséget is vállalhatnak, mint elhívott papsági szolgálattevők. Az egyház különböző módokon, széles területen biztosít lehetőségeket papi szolgálatra férfiaknak és nőknek egyaránt.

 

SZABAD AKARAT

Minden ember személyes szabadsága, természetesen a saját és mások életére, vagy környezetére is kiható következmények vállalásával együtt, hogy a jót vagy a rosszat választja-e. Elkötelezettségünk Krisztusban, érzékenységünk a Szent Lélek jelzéseire és részvételünk egy hithű közösségben segíthet minket abban, hogy helyes döntéseket hozzunk, melyekkel jobbá tesszük az emberi életet és megbecsüljük a teremtést.

 

SÁFÁRSÁG

Mindent Isten teremtett, s így minden Isten céljait szolgálja. A sáfárság nem más, mint bölcs gazdálkodás ezekkel a javakkal és forrásokkal, hogy a lehető legjobban gazdagítsák a személyes, családi, gyülekezeti és közösségi életet, s ugyanúgy, valamennyiünk javára kell ésszerűen hasznosítanunk a természeti adottságokat is.

 

A KIRÁLYSÁG

Isten Királysága mindenütt jelen van, ahol az emberek elfogadják Isten uralkodását az élet, az egymás közötti viszonyok és a teremtés felett. A királyság teljes megvalósulása akkor következik be, amikor az isteni szabályok általánossá válnak és a béke, az igazságosság és becsületesség győzedelmeskedik.

 

SION

Sion fogalma fejezi ki leginkább elkötelezettségünket Isten Királysága megvalósulásának támogatásában, Krisztus-középpontú közösségek létrehozásával a családokban, a gyülekezetekben, szomszédságokban, városokban, országokban és az egész világon.

 

BÉKE

Krisztusban való elkötelezettségünk miatt, a minden ember azonos értékébe és a közösségépítés fontosságába vetett hitünk alapján, életünket a béke és a minden ember számára kijáró igazságosság elősegítésének szenteltük.

 

FELTÁMADÁS

Isten megtartotta és megújította az emberi életet Jézus Krisztus feltámasztásával, a végleges győzelem jelképeként a halál felett. Krisztus feltámadásában találjuk meg reménységünket és az élethez szükséges bátorságunkat. Az út a feltámadáson keresztül vezet az örök élet teljességébe.

 

ÍTÉLET

Sorsunkat Isten határozza meg bölcsessége és szeretete által, összhangban azzal a válasszal, amelyet Isten hívására adunk. Isten ítélete így hitünk szerint azon alapszik, hogy hogyan és mennyire élünk mindazzal a lehetőséggel, amit számunkra adott.

 

UTOLSÓ IDŐK

Isten a történelemben aktívan közreműködött abban, hogy összebékítse teremtményeit az isteni célokkal. Mindez teljes mértékben, a végső megoldást is beleértve, Krisztusban van jelen. Így meggyőződésünk, hogy a béke és igazságosság végső megvalósulása, győzelme, Isten soha el nem múló szeretetén és Jézus Krisztus újabb eljövetelén alapszik.

 

MEGHÍVÁS

Szeretettel várunk mindenkit, hogy folytassa az egyházunk küldetésének, hitének és meggyőződésének megismerését gyülekezeteink egyikének meglátogatásával. Számos embertársunk találta meg élete értelmét és reménységét, az egyház szentségei, tanításai, szolgálatai által és a saját hitélete során történő személyes találkozással az élő Krisztussal.

 

Blogger :: 15:19

2005. október 17., hétfő

 

Kedves Barátaim!

Októberi istentiszteletünkön ez volt a kiválasztott bibliai rész:

Isten téged választott…

(1Thessz 1:2-10

Jn 15:16, 15:7-8)

 

Az első Tesszaloniki Levél az Újszövetség legkorábban keletkezett írása. Pál végig arról beszél, hogy milyen is egy halálon túl is tartó ígéret várakozásában élni.

Kereshetjük a konkrét bizonyítékokat a kiválasztottságra, de erre nincs szükség, éppen elég, ha a hatásait érezzük.

Mit jelent a mi életünkben számunkra a kiválasztottság? Az, hogy hitünk és megtapasztalásaink szerint többé-kevésbé halljuk az Úr „szavát” és olykor tovább is tudjuk adni a "pusztaságban".

 

Mert nem lehet Istent választani magunknak, mondja János. (Mint ahogy a bálványimádók teszik és alkotják meg saját „imádnivalójukat”.) Isten belülről nyilatkoztatja ki önmagát mibennünk és eszközeiként missziós segítőket adhat mellénk. De nem az ő dolguk elmagyarázni nekünk a lényeget. Ők csak az út gyakorlati nehézségein segíthetnek át. A kiválasztottság a mi saját és független élményünk.

 

Mint kiválasztottak, Jézus Krisztus nevében fordulhatunk az Atyához, hisz az ő szövetsége szerint élünk kiválasztottságunkkal és termünk gyümölcsöt is. A gyümölcstermés, a tanultak továbbadása a tanítványság igazi értelme és jelentősége.

 

                                                                       

                                

 

 

Összejövetelünk második felében most is megoldottunk egy tanulságos és érdekes tesztet:

 

Hitvizsgálat

 

Vajon melyik teológiai irányzathoz áll legközelebb személyes hitünk?  Fontos ez? Nem túlzottan, mint ahogy egyik „skatulyázás” sem az. De érdekes és elgondolkoztató…

 

Elolvasva a most következő állításokat, mindegyik esetében negatív vagy pozitív számokkal jelöld, hogy egyetértesz-e a megállapítással az alábbiak szerint:

 

+3	=	Teljesen egyetértek
+2	=	Egyetértek, de néhány fenntartással
+1	=	Bizonytalan vagyok, de inkább egyetértek
-1	=	Bizonytalan vagyok, de inkább nem értek egyet
-2	=	Nem értek egyet, bár van benne, amivel részben igen
-3	=	Egyáltalán nem értek egyet

 

A válaszodat próbáld mindig a teljes megállapítás egészére adni, ne annak egyes részeire. Tudnod kell, hogy nincs jó válasz vagy rossz válasz. Ezek felfogási lehetőségek, s nem bizonyított tények.

 

1.	Isten teljesen más mint az ember. A mi elménk sohasem lesz képes felérni hozzá vagy felfogni az ő tudásszintjét. Teljes megigazulásunk és őhozzá hasonlatosságunk elérése esetén is mi örökké csak emberek maradhatunk.	…..
2.	Tételes vallásos hitünket és reményeinket emberi jóléti és lelki igényeink alapozzák meg. Az istenhithez ugyanakkor nem szükséges vallásosnak lenni.	…..
3.	Jézus Krisztus a központi alakja minden kornak és az öröklétnek. Földre jötte óta ő a tengely, amin a világ forog. Egyszeri és kivételes isteni paradoxon, ahogy ő egyszerre isteni és emberi, a végesség és végtelenség egyedüli találkozása.	…..
4.	Ha nem hiszünk Jézus szeplőtelen fogantatásában, akár buddhisták is lehetnénk. (Csak akkor vagyunk keresztények, ha a szeplőtelen fogantatásban is hiszünk.)	…..
5.	Az emberek akkor tekinthetők a leginkább vallásosnak amikor életüket a szeretet, a jótékonyság és az egymás iránti szociális gondoskodás szolgálatába állítják.	…..
6.	Az emberek alapvetően bűnre hajló természetük miatt elválasztottak Istentől. Csak Isten kegyelme képes ezt megváltoztatni, ha „új szívet” kapnak tőle a hit által.	…..
7.	A szentírások leírói közvetlen benyomásaikat írták le, úgy ahogy a lelki élmény érte őket inspirált állapotukban. De leírásaikat mindig jelentősen befolyásolta a kor amiben éltek, továbbá kulturális hátterük, szellemi színvonaluk vagy éppen íráskészségük.	…..

 

8.	Az ősi vallás elég jó volt az apostolok számára, így minden bizonnyal elég jó kell, hogy legyen a mi számunkra is.	…..
9.	Minden „természetfölöttit” ki kell cserélni a vallásban olyan hittel és gyakorlattal ami az emberi nem egyedülállóságát és végtelen lehetőségeit hirdeti.	…..
10.	Isten, alkotója minden természeti törvénynek, az evolúciós folyamat évmillióin keresztül dolgozott ezeken a törvényeken, hogy megalkossa a világot olyannak amilyennek most láthatjuk.	…..
11.	A Bibliában minden tudás benne van, amire nekünk bármikor szükségünk lehet saját megváltásunkhoz és az örök élethez.	…..
12.	Isten, akit Jézus Krisztus szülőatyjaként ismerünk, ugyancsak ismert mint Allah, Brahman, Krisna vagy Buddha.	…..

 

Minden lehetséges teológiai kategória eredményszámát az egyes megállapításokra adott előjeles számaid összegzése, (előjeles összevonása) adja. (Negatív szám hozzáadása kivonást jelent) Így a lehetséges legmagasabb eredmény minden kategóriában +9, a legalacsonyabb -9.

 

A Protestáns Fundamentalizmus benned lévő szintjéhez vond össze a	4, 8, 11 számú megállapításokra adott számaidat	…..
A Protestáns Liberalizmus benned lévő szintjéhez vond össze a	7, 10, 12 számú megállapításokra adott számaidat	…..
A Vallásos Humanizmus benned lévő szintjéhez vond össze a	2, 5, 9 számú megállapításokra adott számaidat	…..
A Neoortodox irányzat benned lévő szintjéhez vond össze a	1, 3, 6 számú megállapításokra adott számaidat	…..

 

 

Az eredmények megmutatják, hogy a katolicizmuson kívül jelenleg létező legfőbb és legnépszerűbb mai keresztény teológiai irányzatok közül melyikhez áll felfogásod a legközelebb (magas pozitív eredmény) és melyiktől van a legtávolabb (negatív számok). A nullához közeli eredmény azt jelzi, hogy még nem építetted fel eléggé saját hitedet. Az eredményeket mindazonáltal természetesen nem szabad túl komolyan venni, a valódi cél csak az, hogy megmozgassuk hitbéli gondolkodásunkat és karban tartsuk erre használt fogalomrendszerünket.

 

 

Eredményed értékeléséhez még itt egy rendkívül rövid összefoglalás a fenti teológiai rendszerekről:

 

Protestáns Fundamentalizmus

Konzervatív rendszer mely felfogását a szószerinti  bibliai literalizmusra építi és szigorúan ragaszkodik a tradicionális doktrínákhoz, mint például a szeplőtelen fogantatás.

 

Protestáns Liberalizmus

Egy olyan fejlődő irányzat mely megkísérli összekapcsolni és kompatibilissé tenni a kereszténységet a modern filozófiákkal és tudományos módszerekkel.

 

Vallásos Humanizmus

Liberális a szélsőségekben és a figyelem központjába sokkal inkább az embert, mint az Istent állítja.

 

Neoortodoxizmus

Egy új kísérleti rendszer a tradicionális dogmák és doktrínák megtartására azok újrafogalmazásával modernebb fogalomrendszerek és nézőpontok alkalmazása útján.

 

 

 

                                                                            

 

 

Blogger :: 14:32

2005. október 4., kedd

 

Ezt az alábbi gyöngyszemet Borcsi küldte nekem. Valószínűleg sokan olvastátok már.

De ennek akkor is, itt a blogunkon is helye van......

Inspiráló és vicces nézopontok a szeretetrol.

Egy tudományos felmérés részeként kutatók megkérdeztek néhány 4

és 8 év közti gyermeket arról, hogy szerintük mi a szeretet. A kérdésekre adott válaszok mélysége és komolysága sok esetben a kérdezoket is meglepte.

Talán téged is megérintenek majd.

 

 

"Amikor nagyinak begyulladtak az izületei, nem tudott már elorehajolni, hogy kifesthesse a lábán a körmeit. Most mindig a nagypapa festi a nagyi körmeit, pedig neki is izületgyulladása van. Ez a szeretet."

Rebeka - 8 éves

 

"Amikor szeret valaki, akkor máshogy mondja ki a neved. Valahol érzed, hogy az o szájában biztonságban van a neved."

Zsolti - 4 éves

 

"A szeretet az, amikor az étteremben odaadod másnak a sült krumplidat, anélkül, hogy te kérnél az övébol."

Kriszti - 6 éves

 

"Szeretet az, ami megnevettet, amikor fáradt vagy."

Teri - 4 éves

 

"A szeretet az, amikor anyu kávét foz apának, de belekortyol mielott odaadná neki, csak a biztonság kedvéért, hogy ellenorizze, hogy biztosan finom-e."

Dani - 7 éves

 

"A szeretet az, ami Karácsonykor a szobában van. Ha egy pillanatra abbahagyod az ajándékok kicsomagolását, akkor lehet meghallani."

Robi - 7 éves

 

"Ha jobban szeretnél szeretni, akkor egy olyan baráttal kezd, akit utálsz."

Nikolett - 6 éves

 

"A szeretet az, amikor elmondod egy fiúnak, hogy tetszik neked az inge, erre o ezután minden nap csak azt hordja majd."

Nóri - 7 éves

 

"A szeretet olyan, mint amikor egy kicsi öreg néni és egy kicsi öreg bácsi még mindig barátok, még azután is, miután jól megismerték egymást"

Tomi - 6 éves

 

"A zongoravizsgámon egyedül voltam a színpadon és nagyon féltem. Odanéztem a közönségre, és apu ott mosolygott és integetett. Csak o mosolygott. Ezután már nem féltem."

Csilla - 8 éves

 

"A mamim jobban szeret engem mindenkinél. Senki más nem ad nekem esti puszit mielott elalszom."

Klári - 6 éves

 

"A szeretet az, amikor anyu a legfinomabb csirkehúst odaadja apunak."

Eszter - 5 éves

 

"A szeretet az, amikor a kutyusom megnyalja az arcom akkor is, ha egész nap nem foglalkoztam vele."

Marika- 4 éves

 

"Tudom, hogy a novérem szeret engem. Onnan tudom, mert nekem adja az összes régi ruháját, és emiatt neki el kell mennie, majd újakat venni.

Laura - 4 éves

 

"Amikor szeretsz valakit, akkor sokat pislogsz, és apró csillagocskák jönnek ki beloled."

Judit - 7 éves

 

"Ha nem gondolod komolyan, akkor nem is kéne kimondanod, hogy szeretlek. De ha komolyan gondolod, akkor szerintem sokszor ki kell mondani. Az emberek hamar elfelejtik."

Júlia - 8 éves

 

Leo Buscagliát a híres írót, egyszer felkérték, hogy legyen zsurije egy olyan versenynek, amely a leggondoskodóbb gyermeki díj várományosát kereste. A gyoztes egy négy éves kisfiú volt, akinek a szomszédjában élt egy nemrégiben megözvegyült idos férfi. Egyszer, amint a kisfiú meglátta a síró öregembert, besétált a kertbe, odabújt az idos ember ölébe és csak ücsörgött szótlanul. Késobb, amikor az anyja megkérdezte a fiút, hogy mit is csinált ott valójában, a gyermek ezt felelte: "Semmit, csak segítettem neki sírni."

Blogger :: 10:54

2005. szeptember 19., hétfő

 

Barátim!

Ehavi istentiszteletünk témája volt:

Fogadd el Isten nagylelkűségét !

(Máté 20:1-16)

 

(Ez a rész a szőlősgazda példázatával tulajdonképpen Jézus válasza Péter előző kérdésére; „Mi lesz a mi jutalmunk?” (Mt 19:27-30))

 

Hát nem szabad-e nekem azt tennem a javaimmal, amit én akarok?

 

Irigységet vált ki, ha nem teljesítménye alapján, hanem a szeretet alapján bánunk valakivel?

 

Kevesebbet ér a jutalmad számodra, ha más is ugyanannyit kap, aki szerinted kevesebbet érdemelne?

 

Melyik másik bibliai példázatra hasonlít ez a rész?   (A tékozló fiú)

 

Mi az, hogy utolsókból elsők és az elsőkből utolsók?

 

Jézus válaszol a példázattal Péternek, hogy a jutalmat megkapják az örök élettel együtt. De sokan lesznek, akik ugyanazt kapják majd, pedig kevesebbet szenvedtek és áldoztak őérte mint az apostolok.

Ugyanez az értelme annak is, hogy aki Isten előtt valamiben elsőnek hiszi magát (pld. egy főpap) könnyen a sor végére kerülhet, attól függetlenül, hogy érdemtelenné vált-e a kegyre vagy sem.

 

Isten sajátos természete szerint sohasem igazságtalan, hanem éppenséggel nagylelkű.

 

 

                                                           o - O - o

 

 

Összejövetelünk második részében egy teszttel foglalkoztunk, mely segíthet abban, hogy jobban megismerjük saját hitünket. Hogyan hiszünk Istenben?

Egyházunk az Istennel való kapcsolatot segítő egyház, de nem írja elő tagjainak, hogy hogyan képzeljék el Istent, s nem ad egyedül helyes utat sem hozzá. Nem kivánja a hit uniformizálását sem. Viszont szivesen ad rá alkalmat mindig, hogy teológiai szemléletű gondolkozásunk fejlődjön.

 

A teszt kitöltése - amit mindenki magának készít el - roppant egyszerű. A vonal két végén két, egymásnak (olykor csak látszólag) ellentétes állítás található. Abba a kockába kell X-et tenni, amelyik közelebb áll az általunk helyesnek tartott szöveghez. Ha "is-is" a véleményünk akkor a középső kockát, ha inkább hajlunk valamelyik megfogalmazás felé akkor a közelebbit, s ha teljesen egyetértünk az egyik szöveggel akkor valamelyik szélső kockát kell választanunk.

 

                     ISTEN TULAJDONSÁGAI

 

 

 

o………………...o……………...…o………………..….o………..……..o

VÉGTELEN Határok nélkül létezik és tökéletes

VÉGES Vannak területek ahol tudása, lehetőségei és hatalma behatárolt

 

o………………...o……………...…o………………..….o………..……..o

TRANSZCENDENS Kívül áll a történelmen és az evolúción

IMMANENS Mindenütt jelen levő, a teremtésben és történelemben egyaránt

 

o………………...o……………...…o………………..….o………..……..o

AKTÍV Interaktív úton minden lény sorsát meghatározza, saját terve szerint

PASSZÍV Nem határozza meg más lények sorsát és nem befolyásolja döntési szabadságukat és annak következményeit

 

o………………...o……………...…o………………..….o………..……..o

FELTÉTLENÜL CSAK JÓ Csak a pozitív dolgok köthetők hozzá, ami jó a természetnek és az emberiségnek

Ő IRÁNYÍTJA A ROSSZAT IS Mindennek ő a forrása, így a bajoknak, katasztrófáknak is.

 

o………………...o……………...…o………………..….o………..……..o

DINAMIKUS Folyamatos változásban és fejlődésben van, ez része az isteni karakternek

STATIKUS Isten tökéletes és nem változik és nincs szüksége változásra

 

o………………...o……………...…o………………..….o………..……..o

EGYES Isten az Egy és önmagát mint az egyetlen realitást személyesíti meg

TÖBBES Multiprezentális személyiség, isteni mivolta számos összefüggésben, alakban és funkcióban nyilvánul meg

 

o………………...o……………...…o………………..….o………..……..o

TEREMTŐ Isten az eredeti tervezője és forrása minden létezőnek, s személyében független mindentől

TEREMTETT Isten személyisége a változhatatlan természeti törvények eredménye melyek fókusza hozza létre és működteti az isteni intelligenciát

 

o………………...o……………...…o………………..….o………..……..o

SZABAD AKARATÚ Bármit eredménnyel megtehet, bármikor és teljesen saját választása szerint

ÖN-MEGHATÁROZOTT Lehetőségeit saját isteni természete előre behatárolja ezektől nem térhet sohasem el

 A teszt kitöltése után érdemes összehasonlítani az egyes sorokra adott válaszainkat egymással, vajon teljes-e az összhang közöttük. Könnyen érhet meglepetés, hogy nem. De éppen ez a cél, hogy saját véleményünk vagy meggyőződésünk jobb megismerésével, akár a belső ellentétek feltárásával is fejlődjön az intellektuális hitünk.

 

 

Isten tulajdonságairól alkotott elképzeléseink vizsgálata  kapcsán engedjétek meg, hogy elmeséljem egyik kedves indiai mesémet az 5 vakról akik szerették volna megismerni, hogy valójában milyen is egy elefánt....

 

Az első vak ahogy odament az elefánthoz, rögvest az oldalának ütközött és így szólt:

"Aha, értem. Az elefánt olyan mint egy fal."

 

A második vaknak az elefánt ormánya akadt a kezébe.

"Nos egyszerű, az elefánt épp olyan mint egy óriáskigyó."

 

A harmadik felemelt kézzel közelítette meg az állatot és a hatalmas mozgó fület tapintotta ki.

"Az elefánt olyan mint egy nagy legyező, hasznos lehet a forróságban."

 

A negyedik vaknak az elefánt farka akadt a kezébe.

"Hogy olyan lenne az elefánt mint egy óriáskígyó?" S kinevette a társát. "Hisz az elefánt csak olyan, mint egy vipera."

 

Az ötödik vak apró emberke volt. Amikor odament az elefánthoz, éppen csak hogy át tudta ölelni az állat egyik hatalmas lábát.

"Ti barátaim mind tévedtetek" - szólt. "Az elefánt olyan mint egy oszlop."

 

 

 

 

 

Mit gondoltok, ezekután feladták a vakok tervüket, hogy megtudják, milyen is egy elefánt?

 

 

 

 

 

Blogger :: 11:37

2005. szeptember 8., csütörtök

 

Kedves Barátaim!

 

 

 

 

Itthon végre Szibériából és élmények bőven…. Nos amíg frissek, megpróbálok belőlük átadni, talán nem lesz túl unalmas számotokra sem.

 

A legfontosabb amit mondhatok, hogy senkinek sem ajánlom, hogy Szibériába látogasson, ha különösebben nincs miért. (Régen ezt úgy mondtam volna: ne menjen, ha nem viszik…)

 

Lelki élmény viszont bőven akad. Nekem kettő is igen fontos volt, az egyik családi jellegű, a tobolszki hadifogolytábor (genius loci – a hely szelleme), ahol nagyapám is raboskodott és most sintértelep van a helyén, a másik meg a reveláció erejével ható felismerés, hogy folyékonyan tudok/merek beszélni oroszul… Hülyén hangzik, hogy nem tudtam, hogy tudok, de harmincöt éve (ez még rosszabbul rosszul hangzik, ugye?) tanultam utoljára a nyelvet és huszonöt évvel ezelőtt jártam orosz (szovjet) földön. Érdekes, akkor nem nagyon vettem észre, hogy tudnék beszélni a népekkel..  Nincs más magyarázat, Isten különleges kegye kaparta bennem össze a meglevőket és társította az azóta folyamatossá vált idegennyelv használatom gyakorlatával. De ez a nyelvhasználat angol… Ám úgy látszik ez nem számít.

 

Folyamatosan jöttek elő a nyelvi alakok és szavak és a második naptól már úgy beszéltem mindenkivel, hogy nem kellett megállnom. Persze automatikusan azonnal felhasználtam azokat a kifejezéseket és szófordulatokat is, amiket a velem társalgóktól hallottam. De mindez különösebb koncentrálás vagy bármi erőfeszítés nélkül történt. Furcsa volt, de lenyűgözően misztikus is egyszerre. Kollegáim azt hitték, hogy ezt eddig eltitkoltam, vendéglátóink részéről pedig páratlan népszerűséget szerzett számomra.

 

Nos, kellett is a mosoly és szeretet, mert a szegénység lehangoló. A mi legrosszabb házgyári lakótelepeink lakásai is szinte luxusnak számítanak a szovjet időkből származó ottani házgyári sztenderdekhez. Novoszibirszkben milliók élnek ilyen körülmények között, a kemény szibériai télben szinte fűthetetlennek számító lakásokban.

 

 

 

 

Sehol a világon nem láttam még ekkora generációs különbséget. A kommunizmus bukása után felnőtt, huszonéves szibériai nemzedék kedves, mosolygós, beszédkész, szolgálat- és munkakész, s ráadásul nem is a régi agresszív jellegű tonalitással beszéli az orosz nyelvet, hanem hangulatosan, igazi szláv lágysággal és harmonikusan. A kontraszt nagyon nagy, már a harmincasok, negyvenesek körében is. Közöttük nagyon sok az unott arc, a munkáját rossz kedvvel végző, gyanakvó és kelletlen, igazi „szocialista” típusú ember.

 

Bőven volt ifjúkori nosztalgiára lehetőségem, hisz találkozhattam pincérekkel a mi hatvanas, hetvenes éveinkből, a „nem vagyok a szolgád” arckifejezéssel kegyesen és nagysokára felszolgált ételeikkel, de a portások és a szállodai emeleti folyosókon őrködő „gyezsurnaják” is bőven szolgáltatták az eleven múltidőt. Ha valami hivatalos ügyet kellett elintéznünk a még mindig jócskán meglevő bürokratikus káoszban, akkor csak a segitőkész és helyből empatikus fiatalokban reménykedhettünk. Az idősebbek meg sem értették, vagy akarták érteni a problémákat.

 

Igaz, mi sem az övéket. Pld. a szállodákban, - talán a világon egyedülállóan – az a szabály, hogy az elutazás napján addig maradhatsz a szobában, amikor a legelső nap a szállodába érkeztél. Ha reggel 8-kor, akkor reggel 8-ig. Ha este 7-kor, akkor az elutazás napján is este 7-ig tiéd a szoba.

 

Kontraszt van a szabadság oldaláról is, de ez leginkább ma még csak azt jelenti, hogy senki sem döbben meg tőle és senkit sem zárnak érte börtönbe, vagy egyáltalán még csak nem is sietnek eltüntetni egy Putyint gúnyoló feliratot egy nyilvános illemhely bejáratáról. Sokfelé látni még kisebb-nagyobb leninszobrokat, de a hatalom és az egyház úgy tűnik kibékült, sőt az összefonódás útján van, gyakran látni katonai rendezvényeken a fegyvereket megáldó pópákat és ugyanígy, a vallási felvonulásokon katonák is részt vesznek.

 

 

 

 

 

 

 

 

A szebbnél szebb, főként felső kategóriás Toyoták, Nissanok, Mazdák, sőt Mercédeszek, Volvók is szinte kiszorítják a még meglevő a rozzant Volgákat, Szputnyikokat (a Szamara hazai változatát hívják így), az új gyártású, „lapított” orrú Ladákat, sőt még a vidám traktorhanggal guruló Zaporozseceket is. De nézzük csak, mi ez a furcsaság, Angliában vagy Cipruson vagyunk? Nem, de az autócsodák 99%-a jobbkormányos. Még a Volvók, Mercédeszek is. Hm. Miért? Kitaláltátok? Én nem, de megkérdeztem.

 

Nos egy élelmes írországi (!) vállalkozó nagytételben importálja ide Japánból a 3-6 éves használt autókat (ahogy manapság oroszul az „avtomobil” szó helyett hívják: a „masínákat”) és folyamatosan teríti Oroszország ázsiai területein, nagyvárosaiban. (Persze azért Moszkvában is látni belőlük) Az oroszoknak így is jó, boldogan megveszik a minőséget. Az más kérdés, hogy a taxis előzéskor téged kérdez meg ha mellette ülsz, hogy jön-e szembe valami… Sok különleges tükör is van a jobbkormány miatt felszerelve, pld a motorházakon is, s még a hátsó (!) ajtók külső szélén is, de az előzésnél ez nem túl sokat segít. Ha egyedül vezetnek, akkor előznek úgy, ahogy tudnak….

 

 

 

 

A televízió már sokcsatornás, a legtöbb helyen 10-15 csatorna is fogható. A filmeket továbbra sem szinkronizálják. (Igaz pld. Hollandiában sem, de ott feliratozzák.) Az oroszok a régi módszer szerint rámondják a tartalmat a háttérben azért halkan hallható angol beszédre. Persze ha tudsz is angolul vagy gyakorolni szeretnéd, az angol nyelv élvezetére nincs módod, mert az eredeti beszédet a rámondás hangereje miatt nem lehet megérteni, csak hangkulissza. Kellemes volt, amikor egy férfi és nő között zajló szerelmi párbeszédet ugyanaz az unott orosz férfihang „tartalomközölt”, egyaránt a nő és a férfi részéről is. (Nekem viszont nyelvi csemegézést jelentett, mit tagadjam.)

 

Miután a szálloda és a sok „múltrendszeri” resztoran után találtunk egy egyetemisták által látogatott éttermet, mosolygós ifjú pincéreket, az étkezés valódi kulináris élvezetet jelentett.

 

 

 

Nekem nagy örömet okozott a céklalével készült borscs, a tejszínes scsí, az aszaltszilvás-káposztás szoljanka leves vagy a citromos, gombás főtt marhanyelv és a roston sült olcsó lazac is. Kevés csirke volt az étlapokon, állítólag nem a környéken dúló madárinfluenza miatt, hanem csak úgy. Egyébként sem szívesen beszéltek a témáról, állítólag az újságok mindenkit megnyugtattak, hogy 70 fok felett minden, emberre is halálos vírus elpusztul, hát a főzésnél, sütésnél ehhez tartják magukat. Amíg emberi megbetegedésről nincs hír, addig nem kell félni, azt mondták. Hát mi megpróbáltunk nem félni. De mi van, ha megbetegedés van, hír pedig nincs?

 

Az egyházunk szépen fejlődik az Urálon túl. Novoszibirszkben három gyülekezet is van, 10-15 fős létszámmal. Főleg fiatalok és főleg nőszemélyek.

 

 

 

 

Ezért nagy a vidámság, sok a kacagás. Könnyű volt jól érezni közöttük magunkat. Persze mélyebb témák nem kerültek szóba. Egyszerűen élvezik a komor ortodoxiával szemben a mi oldottabb, emberközelibb módon megélhető hitünket.

 

Az egyik lány azt kérdezte tőlem, ha hallja a belső hangot, arról, hogy éppen mit tegyen, akkor honnan tudhatja, hogy az Isten vagy az Ördög szól hozzá? Egyszerű választ várt. Nos szerencsére azért oroszul mégiscsak csak egyszerűen tudom kifejezni magam, így nem bonyolódhattam bele a satánértelmezés és -tagadás rejtelmeibe. Csak azt kérdeztem tőle, milyennek tartja Istent? Hát jónak. „Bog dobríj” – Isten jó. Hát akkor nem egyszerű a dolgod? Származhat Istentől, hogy rosszat tegyél? „Nyet. Já panyemáju.” És egy puha puszi volt a jutalmam.

 

Hát nem nagyszerű dolog Isten hátamögött is az ő misszióját végezni?

 

 

Blogger :: 12:42

2005. augusztus 16., kedd

 

Amerikában is felfigyeltek a Resztoránus Blogra, ime a rövidhír:

 

 

Blogger :: 22:59

2005. augusztus 14., vasárnap

 

Kedves Barátaim!

Az elmúlt hétvégén a Balatonnál tartottuk istentiszteletünket. A Balaton csodálatos tó, de sohasem gondoltam, hogy vize keresztelésre is ennyire alkalmas. Ugyanis új egyháztagot is köszönthettünk ezen a napon....

 

 

Istentiszteleti témánk  a következő volt:

1. Rítus és emberi szó

(Máté 15:10-20)

 

Jelentős a különbség a rituális tevékenység és az erkölcsös viselkedés között. Az ősök szokásai ha hasznosak is, nem isteni parancsolatok, rítusuk nem ér fel a szavakkal, s így nem az Úr által ültetett palánták. (A kézmosás szokása formális emberi tapasztalaton alapul, hogy könnyebb betegséget kapni, ha piszkos kézzel eszünk. Ugyanúgy pld. a disznóhúsevés tilalma sem Istentől származik, hanem abból a hasznos emberi felismerésből, hogy a disznóhúsevés [a disznóhús gyakori közel-keleti galandférgessége, borsókássága miatt] könnyen halált is okozhat.)

 

Aki nem tud különbséget tenni az ősök tapasztalata és az emberi beszédre érvényes isteni princípiumok között az vak, s ha ugyanilyen tudatlan embert vezet, mindketten gödörbe esnek, vagyis éppenséggel a lényeget nem értik meg. Ha beszélünk, akkor nagy a felelősségünk, sokkal nagyobb annál, minthogy mit eszünk meg. Az étellel csak önmagunknak árthatunk, de rossz szóval sokaságok életét tehetjük tönkre.

 

2. Hitért könyörület

(Máté 15:21-28)

 

Tirusz és Szidón  tradicionálisan pogány, (nemzsidó) területek.  A kánaáni pogány nő semmit nem várhatott Jézustól, hiszen nem volt híve, nem volt zsidó és mégis nagy hittel hitt hatalmában, hogy meg tudja gyógyítani beteg leányát. Hite ezért erősebb volt mint a tanítványoké, akik már természetesnek vették Jézus küldetését. (Máshol nincs is a Bibliában ilyen minősítés Jézustól, hogy: „nagy a te hited”) Az eset hasonló a pogány római centúrióéhoz, aki a Biblia más helyén szolgájának kért gyógyulást. (Uram nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, stb…) Ő, a százados is erősen hitt Jézusban, pedig nem volt a nyájába tartozó.

Jézus itt szokatlanul kemény, hisz először azt jelzi a pogány nőnek, hogy az ő küldetése csak Izrael elveszett juhainak szól, sőt a pogányokat ráadásul kutyáknak is nevezi a korabeli zsidó szokásnak megfelelően, akikre kár pazarolni azt, ami csak Izrael gyermekeinek dukál. Jézust újra megdöbbenti, hogy egy külső ember jobban hisz benne, mint saját hívei valaha is kifejezték ezt és teljesíti a nő kérését.

Tanulság: nem rekeszthetünk ki senkit sem aki nem közénk tartozik, hiszen lehet, hogy éppenséggel nagyobb a hite mint társainké.

 

Blogger :: 21:45

2005. július 18., hétfő

 

                   

                      Independence, templomkörnyék (Satellit fotó, készítette: M.M.)

 

 

Ültesd el a magot

(Máté 13:1-9, 18-23)

 

Múlt vasárnapi témánk egy volt a "mit tegyünk, s miért"-ek közül:

 

A jó földbe hullott mag harmincszorost, hatvanszorost, vagy százszorost terem.

A tövisek között a gondok megfojthatják a kibontakozást.

A sziklára esett mag nem teremt állhatatosságot, könnyen eltántorodik.

Az útfélre hullott mag ki sem kel, nem képes ezt tenni, s a madarak felkapkodják.

Jézus mezőgazdasági analógiáival spirituális igazságokat tanít. Világossá teszi, hogy mi elhivatásunk a magvetés, s nem a szüret!

A magoknak idő kell, hogy kikeljenek és kifejlődjenek, s a végén maguk is magot hozzanak. Izraelben egy dollárnyi sékelbe kerül ma egy kis narancs magonc, egy ültetnivaló kis fácska. 5 év kell hozzá, hogy 6-10 db narancsot teremjen.

Gondoljátok, hogy manapság túl sok ember lenne hajlandó 5 évet várni, hogy megtérüljenek erőfeszítései? Vagyis ha 5 évig nincs azonnali eredmény nincs gyümölcs, képes azt gondolni, hogy mindez azt jelenti, hogy nincs Isten áldása a munkáján. Ez nem igaz!  Az idő nem spirituális tényező, pláne, ha hiszel a végtelenben, ami tulajdonképpen az örökkévalóság.

 

Jézus abszolút világossá tette, hogy az elvetendő mag Isten szava, üzenet Isten országából.

Először is elhívottak vagyunk, hogy magvetők legyünk, másodszor: nem az eredmények keresése a dolgunk, hanem a kikelt magoncka ápolása. Harmadszor, ne legyen gondunk az időre, míg beérik a termés. Ez nem a mi dolgunk.

Isten szava adja az erőt a gyümölcséréshez. 30szor, 60szor, akár 100szor, ahogy a példázatban olvashatjuk.

Képesek vagyunk arra, hogy magvetők legyünk és Istenre hagyjuk az aratás gondját ahelyett, hogy munkálkodásunk azonnali eredményeire várnánk?

Izraelben a leggazdagabb gazdák mégis a narancsfarmerek. Egy mindössze 3 hektáros ültetvény nagyon gazdaggá tehet egy családot. Nagy befektetéssel és emlékszünk ugye, 5 év várakozással az ültetés után. Nem mindenki képes erre.

Érett spiritualitás, bölcsesség kell hozzá, hogy olyan magvetők legyünk, akik képesek késleltetni az eredményekkel kapcsolatos türelmetlenségüket.

Jézus magyarázata szerint szívünk olyan mint a talaj, s az isteni igazság olyan mint a mag. Ha szívünk kemény, az isteni igazság nem tud meggyökerezni benne. Ha szívünk nehéz megpróbáltatásokat élt át, olyan lesz mint a sziklás föld, a mag képtelen lesz fejlődni benne. Ha hagyjuk, hogy a gondok-bajok elszakítsanak Jézustól, szívünk a tövises talajhoz lesz hasonlatos. Csak ha bízunk a gondviselésben, akkor válik szívünk jó termő talajjá és gyümölcsözik majd másoknak is. 

„….nem számít aki ültet, az sem aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja.”

(1Kor3:7)

==========================

Vajon mi lehet a műholdfelvételen a templom mellett az a stadionszerű valami?

Nos az az Auditorium, vagy assembly hall, ahol a nagylétszámú összejöveteleket, konferenciákat tartják.

                   

                  Így néz ki egy régi képeslapon                                 és így belülről

Blogger :: 14:44

2005. június 12., vasárnap

 

BARÁTIM!

A hófordulón újra Amerikában jártam, ezért most egy kicsit rendhagyó módon angilus szöveget olvashattok tőlem.

Elnézést kérek hát azoktól akik (még) nem ismerkedtek meg ezzel a nyelvvel eléggé behatóan.

 

------- oOo-------

 

Independence, MO   2005. május-június

 

Ime egy rövidke idézmény a konferencia idején elmondottaimból:

 

 

Who Is at the Table?

Matthew 9:9-13

Those who are well have no need of a physician, but those who are sick.

 

Learn what this means, I desire mercy, not sacrifice.

 

Hosea 6:6

I desire steadfast love and not sacrifice, the knowledge of God rather than

burnt offerings.

 

We are at the table….

 

The sinners at the table. We are. Why are we sinners and as an addition, sick?

In the words of the Bible, we have all sinned and fallen short of God’s standards.

(Romans 3:23)

 

It’s very interesting the Greek graphic origin of the word “sin”. Originally “sin” was an archery term. When an archer fell short of the target, a checker on the archery range called back, “Sin”, - meaning he missed the mark or target.

 

And because of our sin we are completely separated from God who loves us. If we do not know the right target or missed the direction, we are committing a sin as an archer did in the biblical times. Our target is the perfection of God’s standards. That is the mark we must hit. With other words, for our spiritual good health the most important thing is the knowledge of God. Being short of this knowledge, means to be sick.

 

But who is the physician, the teacher, the trainer in our archery?

Jesus said, “I am the way”, I am the door, and entering the door, takes you into God’s house.

 

There is a statement by Blaise Pascal that deeply impressed me. As you probably know, Pascal was a brillant sixteenth-century French mathematician, a prodigy who dazzled Europe with sophisticated mathematical equations when he was yet only sixteen years old. By age thirty-one, Pascal had penned the now-classic truism: „There is a God-shaped vacuum in the heart of every person. And it can never be filled by any creating thing. It can only be filled by God, made known through Jesus Christ.”

 

Yes, you can see, my brothers, God has made you and me in such a way that we will never have a sense of completeness and fullness and meaning until we come to know him in a personal way. God has made us in three parts. He has made us physical beings and he has given us our mental capacity. He has also given us a spiritual capacity. Yet most of us go through life as only two-thirds of person. We often develop ourselves physically and mentally, but not spiritually. We will never be complete until we come to know God personally, and that is through the person of Jesus Christ. That is the only way that the spiritual void or emptiness within us will ever be filled.

 

 

Blogger :: 15:14

2005. május 8., vasárnap

 

KEDVES BARÁTAIM!

 

E havi témánk Jézus és az ima, János 16:23-26, 17:1-11 alapján.

 

Jézus az ima meghallgatását ígéri az ő nevében imádkozóknak.

Mit mond ezekben a bibliai részekben?

 

Az én nevemben imádkozzatok és kérjetek !

Nem én kérem az Atyát, hanem ti! Többé nem közvetítek!  Ha hisztek nincs szükségetek közvetítőkre! Ez a lényeg, s itt az óriási eltérés a későbbi aposztatikus, ideologikus keresztény felfogás (a szentek hada ill. a teljes papság, mint szükséges és elengedhetetlen közvetítő) és az újszövetségi Biblia között.

 

Jézus az Atyával kiépítendő  bátor és közvetlen kapcsolatot hangsúlyozza !!!

 

Az örök élet =  kapcsolat az Atyával.

Jézus beszédei az Atya beszédei. Jézus tulajdonképpen idáig tartja magát közvetítőnek, hogy ismertessék meg mindenki előtt, hogy az ő munkája végeztével, annak eredményeképpen eggyé válhatnak az Atyával. Az Atya többé nem egy elkülönült, teremtményektől független teremtő. Jézus  emberi hídként végezte el a feladatot, töltötte be az ószövetségi törvényeket, s helyezte új alapokra az Isten és ember közötti kapcsolatot. Most már az emberek dolga, hogy éljenek vele. Az erőt az ő feltámadásának roppant erejéből meríthetik.

 

                                                                   

 

JÉZUS KÉT KÉRDÉSE

 

Egy nap Jézus feltett két kérdést néhány tanítványának:

 

1. Kinek mond engem a világ?

2. Kinek mondotok engem ti?

 

A legtöbb gondolkodó ember szerint Jézus a legegyedülállóbb személy akit a világ valaha is ismert. Még a szkeptikusok és ateisták is elismerik páratlan voltát. Lord Byron a 26 éves korában meghalt angol költő, aki egyáltalán nem vallott keresztény elveket a magáénak, a következőt írta:

 

Nemcsak közel járok az igazsághoz, hanem az igazságot is mondom, mikor azt állítom, hogy minden hadsereg, mely valaha menetelt, minden hajóhad, melyet valaha építettek, minden parlament, mely valaha ülésezett és minden király aki valaha uralkodott, együttvéve sem volt olyan erőteljes hatással az ember életére ezen a Földön, mint egyetlen egy élet, a Názáreti Jézusé.

 

Az értelmiség hajlamos azt mondani ugyanakkor, hogy a vallásos érdeklődés csak a kevésbé művelt embereknek van segítségére, s csak nekik van szükségük az Istennel való kapcsolatra. Persze számos szellemóriás teljesen másképp vélekedik. Ugyanis épp a legműveltebb emberek belső füle a legélesebb, ők képesek a leginkább arra, hogy a legjobban vissza tudják ezt adni számunkra és természetesen értelmezni tudják a saját számukra is. Legjobb példa erre Goethe, de róla majd egyszer máskor. Vagy Lev Tolsztoj, aki élete nagy részét ateistaként élte. Élete végén jelentette ki:

 

„35 évig a szó legteljesebb értelmében nihilista voltam, nem forradalmi szocialista, hanem valaki, aki semmiben sem hitt. Öt évvel ezelőtt megtaláltam Jézust és életem egésze egy hirtelen átváltozáson ment keresztül – élet és halál számomra megszűnt gonosz lenni. Kétségbeesés helyett megízleltem azt az örömöt és boldogságot, melyet a halál sem tud elvenni.”

 

És – a második kérdésre felelve - kinek láthatták a tanítványok őt és láthatjuk mi ma a Biblia alapján?

 

Amikor Jézus visszaadta egy vak látását, ezt mondta:

„Én vagyok a világ világossága” (János 9:5)

 

Amikor két hallal és öt kenyérrel jóllakatott 5000 embert, azt mondta:

„Én vagyok az élet kenyere” (János 6:35)

 

Tamás, aki kételkedett abban, hogy Jézus valóban feltámadt a halálból, így szólt, mikor látta Jézust és megérintette sebét a kezén és az oldalán:

„Én Uram és Istenem” (János 20:28)

 

Jézus mondta: „Aki engem lát, látja az Atyát” (János 14:9)

 

És miután feltámasztott egy embert a halálból, ezt mondta:

„Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él” (János 11:25)

 

                                         

 

Kell ennél több, barátaim?

 

Blogger :: 13:39

2005. április 13., szerda

 

Közkívánatra most idemásolom egy régebbi írásomat, mely megpróbálta röviden összefoglalni az egyes ismertebb vallások általam legfontosabbnak ítélt jellemzőit.

Hasznosnak tartottam és tartom ma is, ha az emberek saját vallásukat egyféle kitekintés mellett gyakorolják, ez mindenképpen a javukat és semmiképpen sem az elbizonytalanításukat szolgálja.

 

=============================

 

Tükörcserepek

 

Írásom címét egy szép példázatból kölcsönöztem.

Az Úr amikor az emberi népességet eltervezte, a saját tükörképének megteremtése volt a cél. Ám az embert gyarlónak is teremtette, így az emberiség számos hibája és helytelen útválasztása miatt ez a tükör összetört. A vallások a tükör szétszóródott cserepei, s így – noha fogyatékosan, s olykor torzítva is – de mindahányan a Teremtőt próbálják meg visszatükrözni. Reményeink szerint eljön az az idő is, amikor az Úr szavára e cserepek majd hiánytalanul újra összeillesztődnek…..

 

Jézus Krisztus földi szolgálata alatt számtalanszor kijelentette, vagy utalt rá: „Én vagyok az Isten.” Buddha sohasem mondta, hogy ő Isten. Mózes sohasem mondta, hogy ő lenne Jehova. Mohamed sohasem mondta, hogy ő Allah.

Buddha csak azt mondta: „Tanító vagyok, aki az igazságot keresi”. Jézus azt mondta: „Én vagyok az igazság.” Konfuciusz azt mondta: „Sohasem állítottam, hogy szent vagyok.” Jézus azt mondta: „Ki tud rám bűnt bizonyítani?”  Mohamed azt mondta: „Nincs reményem, hacsak Isten rám nem borítja kegyelme köntösét.” Jézus azt mondta: ”Ha nem hisztek bennem, meghaltok bűneitekben.”

 

Ilyen egyszerűen elintéztem tehát az un. nem-keresztény vallásokat? Igen, idő és hely hiányában igen. Mert számomra elsősorban a kereszténység a legközelibb élmény s legfőképp megteremtője, aki igaz és élő istennek vallotta magát. Sőt ezt bizonyítékokkal is alá tudta támasztani.

 

Mit jelent a „keresztény” szó? A szó elsősorban „krisztusi”-t jelent. Személyekre vonatkoztatva pedig Krisztus-hívőt, Krisztus-követőt. Nem sok köze van a keresztelés fogalmához, mégkevesebb a kereszthez vagy a feszülethez. A keresztény életeszmény maga Jézus Krisztus, így a kereszténység lényege a szeretet, a kölcsönös szeretet. Ebben minden keresztény egységes, kivételeket nem fogad el.

 

A közös keresztény tanítás alapja az, hogy a keresztények elfogadják az ószövetségi szentírás, az Ótestamentum 39 könyvét és az Újtestamentum 27 könyvét. Ezeken a könyveken kívül a katolikusok és ortodoxok még 7 más ószövetségi könyvet fogadnak el a Bibliához tartozónak: Tóbiás és Judit könyvét, a Makkabeusok 2 könyvét, a Bölcsesség könyvét, valamint Sirák fiának és Báruknak könyvét.

 

A protestáns egyházak általában nem fogadják el a hitvallásokat mint a Biblián kívüli őshagyományokat, de tartalmukkal többé-kevésbé egyetértenek. (Pld. ilyen az „Apostoli Hitvallás” vagy közismertebben a „Hiszekegy”)

 

Nos akkor melyek azok a fő hitigazságok amelyekben a keresztények egyetértenek?

5 ilyen főigazságot találhatunk:

1/…hogy egy Isten a mi Urunk,

2/…hogy az Istenben három személy van: Atya, Fiú, Szentlélek,

3/…hogy Jézus azért jött a Földre, hogy minket halálával megváltson és üdvözítsen és az utolsó ítéletkor Ő fog ítéletet mondani,

4/…hogy Isten igazságos, megjutalmazza a jókat és megbünteti a gonoszokat, van örök boldogság, mennyország, és örök kárhozat vagyis pokol,

5/…hogy az ember lelke halhatatlan és teste feltámad.

 

Van azonban más, kereszténynek mondott néhány vallás ami kivétel: az unitáriusok nem fogadják el Jézus istenségét, s így a Szentháromságot sem. Jehova tanúi is meglehetősen hasonló állásponton vannak.

 

A Tízparancsolatnál több keresztény vallásban eltér a sorrend, a kilencedik parancsolatban a tartalom is, azonban a gondolat mindegyikben azonos.

 

Most pedig néhány szó az egyes keresztény felekezetek jellemző sajátságairól.

 

A katolikus és ortodox vallásnak közös jellemzője az, hogy a Bibliával egyenértékűnek vallja az írásokba nem foglalt, un. szenthagyományt is. Ez például az egyes szentségek megfogalmazásában ill. Mária örökös szűzességének kinyilvánításában, Mária mennybemenetelében (az ortodoxoknál csak lelki értelemben), adja számukra a bizonyság forrását.

 

A katolikus tanítás legjellemzőbb sajátossága a pápa egyházfősége és a pápa tévedhetetlenségének tana. Továbbá ugyancsak tévedhetetlen a világ püspöki karának egyöntetű kinyilatkoztatása is. Hasonlóan katolikus sajátság Mária eredendő és örök mentessége minden bűntől, valamint a testestől való mennyei dicsőségbe vétel.

 

Az ortodoxia legjellemzőbb vonása az egyház vezetésének hangsúlyozott zsinati jellege, azaz a szentíráson kívül tekintélye csak az egyetemes zsinatok tanításának van. Nem tanítják a tisztítótűz tanát, azonban fontosnak tartják a meghaltakért való imádságot, ami tulajdonképpen a katolikusoknál a tisztítótűz hit alapja. Ugyanis miért kellene a halottakért imádkozni, ha haláluk után minden további változtatási lehetőség nélkül, vagy végső dicsőségre vagy végső kárhozatra jutnának. Az ortodoxok nem fogadják el, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik, hanem tanításuk szerint, a Fiúhoz hasonlóan csak az Atyától. (Ez az egyik alapvető oka a katolikusokkal ma is fennálló kibékíthetetlen ellentétüknek.)

 

A protestáns vallások közös tanítása lényegében a hitújítás két alapelve. Az első az, hogy a hit és élet egyedüli zsinórmértéke a Szentírás. A második pedig a kegyelemből a hit által való megigazulás. Ez azt jelenti, hogy ha teljes mértékben a hit által történik a megigazulás, akkor nincs helye semmiféle tisztítóhelynek. Ebből következik, hogy ezek a vallások nem beszélnek érdemekről sem, teljes egészében elvetik a katolikus érdemtant is, véleményük szerint a megigazulás kegyelme akkora ingyenes ajándék, amit semmiféle emberi érdemességgel sem lehet szembeállítani vagy elérni.

 

A reformátusok jellegzetes tanítása a predesztináció, az eleve elrendeltség tana, ami azt jelenti, hogy Isten bűnre illetve érdemre tekintet nélkül kiválasztotta örök időkre az üdvözülőket, akik biztosan a mennybe jutnak és azokat is, akik biztosan el fognak kárhozni. Régebben ezt a kettős predesztinációt, tehát a menny és pokol irányút tanították. A huszadik századtól azonban a hangsúly eltolódott, csak az üdvösség irányában beszélnek eleve elrendelésről, ami lényegében ugyanaz, hiszen csak az emberek egy részére vonatkozik.

 

Az evangélikusok legjellemzőbb tanítása a már említett érdem nélküli, kizárólag hit általi megigazulás, ami ugyan közös a protestánsoknál, de tudni érdemes, hogy ezt Luther tanította először. Ez számukra az egész vallás rendező elve, ebből következik, hogy nincs lehetőség a túlvilágon semmilyen változtatásra sem az ember sorsát illetően, vagyis a halál után vagy örök boldogság vagy örök kárhozat vár az emberekre.

 

A metodista vallás jellegzetessége az önkéntesség és a szabadság kiemelése a hitéletben. Bár a kisgyermekeket is megkeresztelik, minden metodistának felnőtt korban kell állást foglalnia a hit és a hit szerinti élet kérdéseiben.

 

A baptisták legjellegzetesebb tanítása, hogy csak a felnőtt keresztség érvényes, azonban bemerítésben kizárólag csak az részesülhet, akinek életében már láthatók a megtérés gyümölcsei.

 

Az adventisták a világot elsősorban az Isten és a Sátán közötti nagy küzdelem színterének tekintik mely a világmindenség feletti uralomért folyik. Az emberiség ebbe a harcba bűnei kapcsán végletesen belebonyolódott és csak Krisztus segítségére számíthat. Az egyház Krisztus menyasszonya, akiért meghalt, s akiért vissza fog jönni. Alámerítéssel keresztelnek és a vasárnap helyett a szabbatot, a szombatot tartják a zsidókhoz hasonlóan a hét legszentebb napjának, az Istennel és az egymással való bensőséges kapcsolattartás legjobb időszakának.

 

Igen nagy különbség van az egyes felekezetek között, még a protestánsok között is az eucharisztia (úrvacsora) kérdésében. A katolikusok, ortodoxok és evangélikusok fizikai, valóságos értelemben veendő átváltozásról, átváltoztatásról tanítanak, tehát a kenyér és bor valóságos átváltozásáról Krisztus testévé és vérévé.

 

A reformátusok, resztoránusok, metodisták és általában a többi protestáns jellegű közösség is csak lelki közvetítésű és értelmű átváltozásról beszél, míg a baptisták a kenyeret és bort Krisztus testének és vérének jelképeként értelmezik és a Szentlélek segítségével történő, Istennel való lelki egyesülés eszközének tartják.

 

Jehova tanúi a legkövetkezetesebbek a Biblia szószerinti értelmezésében, egyházuk tagjai általában kiemelkedő lexikális tudással rendelkeznek. A többi keresztény felekezethez képest számukra a karácsony nem számít igazán ünnepnek, sőt a húsvétot is eltérően ítélik meg. Igen közelinek tartják a világ végezetét, sőt pontos adatokkal rendelkeznek egyes mennyei események időpontjáról. (Pld. Dániel könyve alapján kiszámították, s hiszik is, hogy Jézus Krisztus, „égi kormányzatának királyaként” pontosan 1914-ben kezdett el uralkodni.)

 

Talán a Mormon Egyház hittételei a legkülönösebbek a magukat kereszténynek tartó egyházak közül, sokan ezért nem is fogadják el a felekezetet kereszténynek. Egyházukat az utolsó napokban létrejött, az „aposztáziát”, (a hithagyásba, vallástalanságba süllyedést) felváltó, egyedüli „helyreállításnak” tekintik. A Bibliánál fontosabbnak, - kétes esetekben iránymutatónak - a Mormon Könyvét, szent könyvüket tartják, mint „egy másik bizonyságot Jézus Krisztusról”. A XIX.század végén felhagytak a többnejűség gyakorlatával, amelyről egyébként talán a legismertebbek voltak a világ előtt. Többfokozatú mennyországban hisznek, pld. a legmagasabb fokozatúba csak házasságban élő, vagy már özvegy személyek kerülhetnek, hajadonok és nőtlenek nem. Földi érvényű vagy örök házasságot is köthetnek, megfelelő érdemek esetén hitük szerint a családok az öröklétet is együtt tölthetik. Templomaik zártak, azokat tagjaik is csak állandóan megújítandó lelki alkalmassági vizsga alapján, írásos engedéllyel látogathatják, ahol a meghaltakért keresztelkednek meg és különböző titkos befogadási szertartásokat is tartanak számukra. E szent kötelességük miatt kiemelten fontos az egyház tagjainak a meghaltak adatainak felkutatása, saját őseik és származásuk ismeretén is túl. Az Atya szerintük hús-vér testtel rendelkezik és a földi megmérettetés maradéktalan teljesítése esetén az ember is hozzá és Jézushoz is hasonló fizikai lényként támadhat fel, s az Úrral egylényegűvé válhat. Sőt e feltámadott kifogástalan emberi lények így később maguk is istenek lehetnek, lehetnek nekik is emberteremtményeik, akik számára egy saját új világot is teremthetnek, ugyanúgy mint ahogy ezt az ő Atyjuk tette meg annak idején számukra. Ebből hitük szerint az is következik, hogy Isten azelőtt maga is emberként élt valahol egy bolygón, mielőtt jó teljesítménye alapján a mi istenünkké vállhatott. (Ez az oka, hogy sokan a mormonok egyistenhitét is vitatják, bár őszerintük mindenki csak a maga saját egy istenének tartozik teremtményi felelősséggel és hittel)

 

És végül néhány szó a mi resztoránus hitelveinkről….

Röviden szólva, három fő ismérv jellemző ránk:

1/ Hiszünk a kinyilatkoztatások lezáratlanságában, illetőleg folytatódásukban a mai modern világunkban is. A Bibliát tekintjük a legfontosabb forrásnak, de más inspirált állapotban leírt műveket is szentírásnak fogadunk el.

2/ Teológiai felfogásunk középpontjában a restaurációs folyamat véghezvitelének szükségessége áll. Ez egyszerűbb szavakkal fogalmazva azt jelenti, hogy eszményünk az őskeresztény kor tiszta „Jézus-tanítvány”-i felfogása, vagyis annak az időnek a világos hite, amikor a kereszténység még meglehetősen messze volt a hatalmi ideológiává válástól.

3/ Tiszteljük és elfogadjuk a más vallású embereket és a vallás szabad megválasztásának és gyakorlásának jogát, mert meggyőződésünk, hogy az emberek nem egyformák és azt az utat kell választaniuk, amely számukra a leginkább megfelelő módon és a leghamarabb viszi el őket Istenhez.

 

++++++++++++++

 

Blogger :: 21:20

2005. március 13., vasárnap

 

Kedves Barátaim,

 

Őszintétlen lennék, ha eltitkolnám mennyire hiányoztatok az elmúlt időben. Ám nincs mit tenni, a szolgálat olykor elszólít ágytól, asztaltól, s ím manapság még kompjutertől is.

 

Egy kedves külországbéli mesélte nekem ezt az ugyancsak kedves történetet amit most megosztok veletek:

 

Volt egyszer egy alvó ember aki arra ébredt, hogy szobája hirtelen megtelik fénnyel és megjelent neki az Isten. Az Úr közölte vele, hogy azért látogatta meg, mert szeretné ha valamit megtenne neki, s rámutatott az egyik hatalmas sziklára az emberünk háza előtt. Semmi mást nem kell tennie csak nyomnia a sziklát, amikor csak tudja és a teljes erejéből mindig, ennyi az egész.

 

Emberünk szeretett volna az Úr kedvében járni, ígyhát nyomta a sziklát teljes erejéből nap mint nap. Így tett hosszú éveken keresztül napkeltétől napnyugtáig, becsületesen helytállva, kézzel vagy vállal nyomta és nyomta csak szüntelen a mozdulatlan szikla kőkemény felületét. Minden este mikor rosszkedvűen és kimerülten végre bement a házába, úgy érezte, hogy az egész napját megint teljesen hiábavalóan töltötte el.

 

Miután emberünk már jócskán elcsüggedt, a Sátán úgy döntött, hogy ideje beszállnia a dologba, s az elcsigázott, fáradt elmébe beültette a gondolatot: „Amit csinálok teljesen értelmetlen, hisz hosszú, hosszú ideje minden erőmet beleadtam, s a szikla mégsem mozdult egy jottányit sem. Feladatom megvalósítása lehetetlen, egy csődtömeg vagyok.”  Ezek gondolatok nagyon elszomorították és elbátortalanították.

 

„De miért ölöm magam ezzel?” – gondolta tovább. „Elég ha néha idejövök, s egy kicsit úgy teszek, mintha nyomnám, de a lehető legkisebb erőkifejtéssel. Ez éppen elegendő lesz, hisz ígyse-úgyse mozdul meg a szikla, akármit is csinálok.”

 

Elhatározta, hogy így is tesz, de úgy gondolta, hogy azért mégicsak az lesz a legjobb, ha előtte imádkozik és a problémáját Isten elé tárja.

 

„Uram,” – mondta emberünk, - „keményen és hosszan dolgoztam évekig a szolgálatodban, minden erőmmel azon voltam, hogy azt tegyem amit kértél tőlem. S mégis, mindazonáltal a sziklát egy fél milliméterrel sem sikerült elmozdítanom. Mit tettem rosszul? Hol hibáztam?”

 

Az Úr együttérzően válaszolt: „Barátom, amikor azt kértem tőled, hogy szolgálj engem, s te ezt elfogadtad, csak azt mondtam neked, hogy a te feladatod az, hogy nyomd a sziklát teljes erődből. Ezt jól elvégezted. Azt sohasem mondtam, hogy azt várnám el tőled, hogy meg is mozdítsd. A munkád nem ez volt. A feladatot teljesítetted, s most mégis azzal jössz elém, hogy teljesen sikertelen voltál és valószínűleg hibáztál valamiben? Ez így lenne valóban? Nézz magadra! A karjaid hatalmasan megerősödtek, a hátad és mellkasod csupa izom, lábaid kemények és masszívak, egyszóval majd kicsattansz az egészségtől. Sokkal tökéletesebb vagy testben mint azelőtt, s a lelked mégis szomorú és letört?  Valóban, a szikla nem mozdult, de te bizonyítottad odaadásodat és hitedet. Ennél többre tőled nincs szükség. A sziklát, ha mozdítani kell, az az én dolgom.”

 

Eddig a mese Latin-Amerikából. Vajon mit mond nekünk? Olykor sziklák gördülnek elénk, olykor hatalmas akadályokkal találkozunk életünk során. S mi mit teszünk Barátaim ilyenkor? Megpróbáljuk emberi intellektusunkkal kitalálni, mit akar ezzel, vagy azzal az Úr…. Pedig olykor csak azt akarja, hogy nyomjuk a sziklát, látszólag néha értelmetlenül is, mint emberünk hitte. Ám mint láttuk, hitünk és odaadásunk bizonyítása sohasem lehet értelmetlen.

 

Hallottuk már: „A hit hegyeket mozgat”. De most már azt is tudjuk, csak Isten az, aki a hegyeket valóban meg tudja mozdítani, - ha szükséges. A mi feladatunk valójában egészen más.

 

Mára ennyit.

    

                      

  

Blogger :: 18:06

2005. január 23., vasárnap

 

„És a mint elbocsátá a sokaságot, felméne a hegyre, magánosan imádkozni…” (Mt.14:23)

 

Míg sokan közülünk súlyosan fáradtak, kimerültek és elcsigázottak, mégis nagyfokú mulasztásnak, sőt bűnnek és szégyennek érzik a leállást. A Szabbat nemcsak hogy engedélyt ad erre, hanem egyenesen parancsolja is a megállást, megpihenést. A szabbati időszak persze nem a csúcsa munkánknak, de alapvetően szükséges része a helyes egyensúly megtalálásának. Gyógyít, ápol, felüdít, s ha helyesen élünk vele megkönnyebbíti és élvezetessé teheti mindennapi munkánkkal kapcsolatos erőfeszítéseinket.

Jézus tökéletes példa a szolgálat és az önmagunkról való gondoskodás helyes összhangjára is. Nem szégyellte sohasem a pihenést, akkor sem, amikor tömegek vártak rá, türelmetlenül akarva és igényelve szolgálatát. Kipihenten könnyedén és örömmel tudott a hasznukra lenni és gyógyítani azokat, akik hozzá jöttek.

Ugye képesek vagyunk a példáját követni és így sokkal könnyebben, sokkal több élvezetet találni abban amit a hétköznapokban teszünk.

 

 

 

                                                         

Blogger :: 14:24